A PDSZ felmérésére, amelyben a válaszadók 62 százaléka szerint a béremelésnél csupán az adott minimum összeget veszik figyelembe annyit reagált, „a minimum összeg azt jelenti, hogy annál kevesebbet senki sem kereshet a maga kategóriájában. Az eddig is előfordult, hogy pályakezdők és több évtizede oktató pedagógusok is közel azonos illetményt kapnak, az új szisztéma szerint azt akartuk elérni, hogy az esetleges bérfeszültség semmiképp ne nőjön."
Hajnal Gabriella arról is beszélt a Mandinerben, hogy a Klebelsberg Központ a jogszabályoknak megfelelően alapvetően egységes elosztási mechanizmusról döntött, ennek megfelelően a novemberi bérhez képest a gyakornokok 32,2 százalékos, a Pedagógus I kategóriába tartozók 31,2 százalékos, a Pedagógus II-be tartozók pedig 29 százalékos emelést kapnak, míg a mesterfokozatúak 21,1 százalékos pluszt.
A mostani emelésnek köszönhetően a pályakezdők legkisebb bére gyakornokként bruttó 528 800 forint, az I. kategóriában legkevesebb 538 ezer forintot, a II. fokozatban 555 ezer forintot kereshetnek az oktatók és nevelők, míg a mestertanár fizetése 630 ezer forintról indul, a kutatótanárok bérének alsó határa 750 ezer forint - részletezte az elnök.
A szakszervezetekkel való együttműködésről azt mondta, legfeljebb bizonyos tanárok véleményét tükrözhetik a PDSZ és a PSZ nyilatkozatai. „Ami az egyeztetéseket illeti: tapasztalataim szerint az előbbi szervezetnek tényleg semmi sem jó, míg az utóbbi csapat némileg konstruktívabb.”
Az oktatási vezető teljes mértékben egyetért Gulyás Gergellyel, aki a Kormányinfón egyenesen úgy fogalmazott, a szakszervezetek akadályozták, hogy megvalósuljon a béremelés. „A szakszervezetek a baloldal választási kampányát szolgálják rendszeresen. Rengeteg valótlanságot állítva, próbáltak negatívan beállítani külföldön és itthon mindent, ami az oktatásban történik. Márpedig ez hátráltatta az uniós források megszerzésének folyamatát.”
Érdekes egybeesés, hogy pont az eheti Kormányinfón lépett át egy határt Gulyás Gergely, mikor hiteltelennek nevezte a PDSZ-t, amire a szakszervezet közleményben reagált.
Arról, hogy hányan nem írták alá a bosszútörvénynek kikiáltott jogállási jogszabályt, Hajnal azt mondta, 1215 főről tud beszámolni, ami nyilván nem nulla, de a „nagyon soktól” azért messze van – tekintve, hogy mintegy nyolcvanezer pedagógus jogviszonnyal rendelkező kolléga tartozik a tankerületekhez. „Ebből a körből egyébként többen szeretnének visszakerülni, akad, aki máshol próbálkozik, míg olyan is, aki a korábbi tankerületénél.”
Úgy fogalmazott, ha a PDSZ azt állítja, a tankerületek diszkriminálnak, amikor nem veszik vissza ezeket a kollégákat, akkor emlékezzenek arra, hogy „az érintettek felmondtak, sőt, sok esetben ráborították az asztalt a munkaadójukra, miközben valótlanságokat hirdettek az oktatásról, a kormányról és a fenntartójukról, felvették a végkielégítést, hónapok óta nem dolgoznak, majd most a béremelés hírére visszasomfordálnának az iskolarendszerbe.”
A kirúgott tanárokról, akik összesen tizenhárman vannak, annyit említett, zajlanak a munkajogi perek, „mert ezek a tanárok nem sztrájkoltak, hanem a következmények ismeretében megtagadták a munkavégzést."
Szerinte szó sincs súlyos tanárhiányról, ha betartanák az intézmények a szabályokat, messze nem panaszkodnának annyian túlterheltségre. A pedagógusképzésbe jelentkezők száma 2023-ban kiemelkedően magas volt, de azt elismerte, hogy ezen a téren van még tennivaló. El kell gondolkodni bizonyos tantárgyi integráción. „Jelentősen megváltozott körülöttünk a világ, a kommunikációs platformok és egyéb viszonyaink, amihez a köznevelésnek is alkalmazkodnia kell.”
