Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora szerda délután tartott fórumot az egyetem vezetőinek, valamint a hallgatói képviselet-, illetve a Szenátus tagjainak. Ezen arról beszélt, hogy a fenntartóval – azaz a kormánnyal – való tárgyalások alapján elkészült egy olyan tervezet,
amely alapján az állam mellett az egyetem fejlődéséhez többlettámogatást biztosítani tudó, tőkeerős, az egyetem gazdasági, piaci kapcsolatait erősítő, hazai vállalat vagy vállalatok is fenntartói szerepet és felelősséget vállalhatnak – írja a Telex.
Ezzel Hassan lényegében megerősítette a lap novemberi értesüléseit, miszerint a BME akár már 2025-re kikerülhet az állami fenntartású intézmények egyre szűkülő köréből, de az EU alapítványi fenntartásba kiszervezett felsőoktatási intézményekkel szembeni retorziói miatt inkább céges fenntartáson alapuló struktúrában.
Fotó: Facebook
Charaf Hassan kiemelte, hogy csak olyan működési modellben gondolkodnak, amely egyszerre biztosítja a magas színvonalú oktatást, az egyetemi autonómia megerősítését és a versenyképes bérezést. A rektor azt is hangsúlyozta, az infrastruktúra és az ingatlanvagyon továbbra is az egyetem vagyonkezelésében marad. Továbbá ígéretet tett arra, hogy létrehoz az egyetemi vezetők és a hallgatói képviselet részvételével egy bizottságot, és az egyetem közvéleményét rendszeresen tájékoztatni fogja a részletek alakulásáról.
A kormány évek óta szeretné a BME-t is kiterelni az állami fenntartásból. Azonban ez a kérdés megosztja az egyetemi oktatói kart, mivel az alapítványi kezelésbe került intézmények autonómiája látványos hanyatlásnak indult, ráadásul az érintett egyetemeket az EU kizárta az Erasmus és Horizon 2020 programokból. Utóbbi miatt javasolta a modellváltást korábban is támogató, 2024-ben a BME rektorává választott Charaf Hassan, hogy egy alapítvány helyett egy cég legyen az egyetem fenntartója.
A kormány két alkalommal is tárgyalta a modellváltás lehetséges módját, és úgy tudjuk, a BME-t fenntartó vállalat finanszírozását a terv szerint olyan nagy, részben állami vagy az államhoz közeli vállalatok adhatnák részvényesként vagy más formában, amelyeknek stratégiai érdeke a mérnökképzés fenntartása és fejlesztése – ilyen például az MVM és a Mol. A Mol-lal való tárgyalások megkezdését Gulyás Gergely is elismerte a Kormányinfón.
A kormány a modellváltás jogszabályi lehetőségét október végén, egy salátatörvénybe rejtett törvénymódosítással teremtette meg: úgy változtatta meg a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényt, hogy ezentúl egy egyetem fenntartója bármilyen akár egy cégnek is átadhatja a fenntartói jogokat.
A portál értesülései szerint a kormány azzal is kecsegtette a BME vezetését, hogy majdnem háromszor annyi pénzből gazdálkodhatna 2025-ben, ha az évet már magánegyetemként kezdi el. Állami fenntartású intézményként jövőre 19 milliárd forintból gazdálkodhatna, miközben ha áprilistól lenne fenntartóváltás, 35-37 milliárd, ha már januártól, akkor több mint 50 milliárd forint lehetne az egyetem költségvetése.
