4p

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Maruzsa Zoltán államtitkár szerint indokolatlan az új pedagógus-életpályáról szóló törvény visszavonása.

Az új életpályáról szóló törvény miatt nem mondtak fel tömegesen a pedagógusok, 99 százalékuk az új jogállást választotta, ezért az Országgyűlés által júliusban elfogadott törvény visszavonására irányuló követelés indokolatlan - hangsúlyozta a köznevelési államtitkár a szakszervezeteknek küldött levelében. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azonban fenntartja követeléseit, és továbbra is tárgyalást sürget - derült ki az általuk az MTI-hez pénteken eljuttatott levélváltásból.

A PSZ és a PDSZ közzétette a követeléseit. A kormány mindet lesöpörte. Fotó: Pixabay
A PSZ és a PDSZ közzétette a követeléseit. A kormány mindet lesöpörte. Fotó: Pixabay
Maruzsa Zoltán az azonnali, ötvenszázalékos béremelésre vonatkozó követeléssel kapcsolatban azt írta, a köznevelésben dolgozók jelentős béremelését a kormány is indokoltnak tartja, ennek érdekében a kormány és az Európai Bizottság közös vállalást írt alá. A magyar kormány a vállalás rá eső részét 2022-ben és 2023-ban is kifizette, az Európai Bizottság eddig nem fizetett - tette hozzá.

Arról a követelésről, miszerint a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen, az államtitkár közölte, kifejezetten a szakszervezeti követeléseknek eleget téve lett ez az idő a korábbi 22-26 óra helyett egységesen 24 óra, a 22 órára csökkentés "jelenleg nem aktuális".

A bérrendszerrel összefüggő követelésekre válaszul Maruzsa Zoltán azt írta, az országosan egységes illetménytábla visszaállítását nem tervezik; a bérek emelkedése a pótlékok és megbízási díjak emelkedését is magával hozza majd; a munkáltatóknak minden, jogszabály által előírt túlmunkát ki kell fizetniük; a teljesítményértékelés szempontjai pedig - amelyeket BM rendelet fog meghatározni - garanciát jelentenek majd az egyenlő bánásmód elve szerinti differenciálásra.

Az államtitkár sajnálatosnak nevezte, hogy a szakszervezetek máris a teljesítményértékelési rendszer eltörlését követelik, holott azt még be sem vezették. Megjegyezte, a 2022 őszén készített felmérés során a pedagógusok 70 százaléka egyetértett a valós teljesítményen alapuló differenciálással.

Az oktatásban dolgozók sztrájkjogát korlátozó rendelkezések eltörlésére irányuló követeléssel összefüggésben Maruzsa Zoltán emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság a szabályozást megvizsgálta, és januári határozatában mind az alaptörvény, mind a nemzetközi szerződések rendelkezéseivel összhangban állónak találta.

Az érdekegyeztetés jelenlegi struktúráján nem terveznek változtatni, annak működése nem sért európai normát álláspontjuk szerint - tudatta az államtitkár. A reprezentativitás eltörlésének szorgalmazását úgy kommentálta: ahhoz, hogy valódi képviseletként lehessen működni, szükséges egy minimum létszám, ami legitimmé teszi az adott szervezetet; a tízszázalékos arány álláspontja szerint nem tekinthető magasnak.

Az egységes oktatási minisztériumra vonatkozó követeléssel kapcsolatban Maruzsa Zoltán rámutatott: számos európai országban működik hasonló modell alapján az oktatás igazgatása, a döntéseket pedig jelenleg is a kormány, illetve az Országgyűlés hozza meg, nem lenne ez másként eltérő minisztériumi struktúrában sem.

A PSZ nevében Totyik Tamás, a PDSZ nevében pedig Nagy Erzsébet által szignált, december 8-án kelt válaszlevél szerint "legalább 2478-an" hagyták ott az állásukat az új életpályáról szóló törvénnyel "összefüggésben". Úgy vélik továbbá, a béremeléssel nem kellene várni az uniós támogatások folyósításáig.

Érvelésük szerint még a heti 22 óra kötelező óraszámmal is 40 órát jóval meghaladó a pedagógusok átlagos munkaterhelése, a túlmunka nagy részét pedig nem fizetik ki nekik. Külön forrást követelnek a tanórán kívüli feladatok ellátására, valamint, hogy minden, gyermekekkel töltött munkaidőt ismerjenek el tanítással töltött munkaidőnek.

A teljesítményértékelési rendszerről azt írták, már a kipróbálás során megbukott, a differenciálást "intézményen belüli belső értékelés alapján" kell végezni, a szempontokat pedig az alkalmazott testületnek kellene meghatározni.

A sztrájkbizottság az általuk szorgalmazott egyeztetés időpontjának a december 18. és 22. közötti időszakot javasolja, és jelezték, hogy amennyiben a jövő hét folyamán nem kapnak választ az egyeztetés időpontjára, bírósághoz fordulnak. A PSZ és a PDSZ sztrájkbizottsága november 22-én fordult levélben a köznevelési államtitkárhoz, akkor azt írták, ha 2024 januárjáig nem sikerül megállapodni, "a szakszervezeti oldal számára nem marad más törvényes út, mint a munkabeszüntetések további szervezése". - írta az MTI.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!