A Klebelsberg Központ a honlapján jelentette be, hogy közvetlenül az új tanév előtt, augusztus 27-én Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár és Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke Budapesten ünnepélyes keretek között 322 állami fenntartású köznevelési intézmény igazgatójának adta át a megbízásukról szóló emléklapokat, miután a posztra kiírt, 5 évre szóló pályázatok elbírálása a nyári szünidőben befejeződött.
Tavaly több iskolában is kinevezett intézményvezető nélkül indult a tanév szeptemberben – ugyanis a Belügyminisztérium sok helyen indoklás nélkül utasította vissza olyan igazgatók pályázatát, akiket a tantestületek, a szülők és a diákok is támogattak, és a tankerületek nem bízott meg helyettük mást. Ezt követően pedig életbe lépett az új iskolaigazgató-képzés.
A Klebelsberg Központ közleményében nem részletezte, mely iskolákban és kik lettek igazgatók. Erre vonatkozó kérdésünkre azt írták:
„A tankerületi központok által fenntartott iskolák újonnan megbízott igazgatóit minden évben ünnepélyes keretek között köszöntik. Évenként ez a szám változhat, attól függ, hogy az egyes intézményekben az igazgatónak mikor jár le a vezetői megbízása.
Fotó: Depositphotos
Az elmúlt években az iskolák élére ennyi igazgatót bíztak meg: 2024-ben 446 főt, 2023-ban 488 főt, 2022-ben 515 főt és 2021-ben 410 főt”.
Azt is hozzátették: a Klebelsberg Központ nem fenntartója az iskoláknak, ezért az igazgatói megbízásokkal kapcsolatban az iskolákat fenntartó tankerületi központok tudnak információt adni.
Akadnak furcsaságok
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) választmányának ügyvivője az igazgatói megbízásokra reagálva lapunk megkeresésére azt mondta: nem az új megbízásokkal van gond, hanem azzal, hogy vajon kik kerülnek az intézményvezetői pozícióba.
„Ma azok tudnak megmaradni vagy bekerülni az igazgatói székbe, akik kiszolgálói a rendszernek, mondhatni egyfajta janicsári szerepet töltenek be. Ma már legtöbbször nem a tantestület képviselői közül kerülnek ki az új igazgatók, és már nem is kell és nem is lehet a nevelőtestületnek véleményezni a személyüket. Olyan tankerületi és állami igények szerint működő emberekről van szó, akik beadják a pályázatukat, amelyet sorban el is fogadnak. Az 5 éves megbízás pedig arra is jó, hogy a jelenlegi rendszert bebetonozza”.
A PDSZ szerint ez a tendencia egy korábban megkezdett bosszúhadjárat folytatása. Az iskolákban jelenleg is megy a listázás, rengeteg pedagógus jelzi, hogy nem alkalmazzák őket újra, miután a státusztörvény miatt otthagyták a pályát. Máshol információkat gyűjtenek a kollégákról. Ez főleg akkor derül ki, amikor felmondják a jogviszonyukat, és rámutatnak, hogy ezt és ezt mondta vagy csinálta – a módszer az 50-es éveket idézi, állítja a szakszervezet.
Nagy Erzsébet szerint a pedagógusok azért sem érzik jól magukat, mert a látványosan megbukott teljesítményértékelési rendszert a kormány nem akarja átalakítani. Ez az oka annak, hogy – mint fogalmazott – nincs még egy olyan szakma, ahol nem tudják a dolgozók, hogy mennyi pénzt fognak kapni.
„Friss röpfelmérésünk szerint a pedagógusok háromnegyede érzi úgy, hogy nem tudja a leendő fizetése pontos számait, azaz mennyivel is emelkedik majd, akinek egyáltalán emelkedik”.
Évek óta kádercsere zajlik?
Tóth Endre, a Momentum politikusa már 2023-ban arról számolt be oktatási vlogjában, hogy kádercsere zajlik az iskolarendszerben. Egy csepeli iskolában indoklás nélkül utasították vissza két jelentkező pályázatát. Szerinte már akkor Pintér Sándor belügyminiszter döntött arról, ki vezethet egy-egy iskolát.
A Telex tavaly szintén azzal foglalkozott, hogy az iskolák élén zajló hatalmi harcok politikai felhangot kaptak azzal, hogy látszólag érthetetlen döntések születtek. Több példával is illusztrálták, hogy a „forgatókönyv” nagyjából mindenhol ugyanaz: a korábbi igazgató megpályázza az újabb megbízatást, és bár a tanári kollektíva támogatja, esetleg kihívója sincs, a minisztérium mégis úgy dönt, hogy nem folytathatja a munkát.
A Hírklikknek Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke pedig úgy fogalmazott: az új politikai kurzusnak megvannak a maga jelöltjei, akiket – mivel azért már nem kevés az intézményvezetői fizetés – meg kell jutalmazni egy ilyen, tulajdonképpen felelősség nélküli munkával.
Új metódus
Az új iskolaigazgatókat Magyarországon immár a pedagógus-továbbképzési rendszer új, köznevelési igazgatóképzésen sikeresen végzett pedagógusai közül nevezik ki, a 2024 decemberében megjelent kormányrendelet szerint. A képzés célja, hogy az így végzett igazgatók vezetésével az iskolák színvonala javuljon – mondja a kormány.
A képzés – melyet az Oktatási Hivatal szervez – a leendő igazgatókat akarja felkészíteni az iskolák vezetésére és működtetésére. A pedagógus-továbbképzés 2 félévig tart, 120 órában – részletezi az Oktatási Hivatal augusztusi közleménye.
Az igazgatói ambíciókat dédelgető pedagógusoknak a 2025/2026-os tanévtől ötéves ciklusokban kötelező részt venniük tartalmi megújító képzéseken. Ezeket a Miniszterelnökség alá tartozó Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) lehet elvégezni, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor erre több egyetemen is lehetőség volt.
Azt is hozzáteszik, hogy 2026. január 1-jétől új igazgatói kinevezést csak az kaphat, aki a pedagógus-továbbképzés rendszeréről szóló rendeletben meghatározott köznevelési igazgatóképzést vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet szerinti intézményvezetői ismeretek pedagógus-szakvizsgát teljesítette.
A köznevelési igazgatóképzésben részt vevők maximális létszámát a miniszter, azaz Pintér Sándor évenként határozza meg. 2025-re – szeptemberi kezdéssel – a meghirdetett keretszám: 1 500 fő. Ha minden évben betelik a keret, elmondható, hogy az iskolaigazgatók országa leszünk.
