A pedagógus szakszervezetek túl vannak a kétnapos Civil Sugárút-rendezvényükön, ma megkezdődött a szakképző intézményekben a sztrájk. Mindeközben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormány pedagógusoknak szánt költségvetési törvénymódosítása valójában egy trükkös javaslat.
Bár a kormánnyal megkezdődtek az uniós vállalásban előírt egyeztetések, de a béremelésről a költségvetési törvény nyúlfarknyi módosítása rendelkezne, ami nagy átverés. Hiszen hatálybalépését az uniós pénzek megérkezéséhez kötik, miközben lehet, hogy ezek a pénzek soha nem érkeznek meg, tehát soha nem lép hatályba - írja a PDSZ.
Hozzáteszik: a kormány a bérrendszerhez kötődő teljesítményértékelési rendszert nem a szakszervezetekkel együtt dolgozta ki, de még csak előzetesen nem is egyeztetett róla. Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy erről a pedagógusokat kérdőívben megkérdezte, valamint az sem, hogy egyes elemeket szakszervezeti felvetések alapján épített volna bele.
Ezért a PDSZ számára elfogadhatatlan a költségvetési törvény módosítása, melyet levelükben jeleztek is Maruzsa Zoltán államtitkárnak. Indokaik a következők:
- a tervezett bérrendszer nem tartalmaz törvényben garantált előmenetelt, ami elfogadhatatlan,
- az illetményeket nem csak szubjektív szempontok, de az intézmény anyagi kondíciói is befolyásolják, amelyek együttesen nem garantálnak illetményemelést,
- meghatározott összegek kerültek a törvénybe alsó és felső határként, a törvényben nem biztosított az illetmények értékőrzése sem,
- a munkaköri feladatokon túl vállalt többletfeladat nem lehet a bérmegállapítás szempontja, azt külön kell megfizetni,
- a szakmai gyakorlati idő mértéke, szempontja sem világos. Ha nem marad a háromévenkénti bérsáv, csak szubjektíven mérlegel a munkáltató?
- turpis a javaslat szóbeli indoklása, miszerint a jelenlegi bérrendszer rugalmatlansága miatt szükséges a változtatás. Ám a javasolt rendszer sokkal rugalmatlanabb,
- szükséges, hogy hasonlóan a kormánytisztviselők javadalmazásához, a pedagógusoknál is megjelenjen az alsó határ emelkedésének automatizmusa,
- nem elfogadható, hogy a törvény a Magyarországot megillető Európai Uniós források biztosítását követő napon lépne hatályba.
Ugyanis, ha az uniós támogatás lehívása valamely okból késik, tényleges illetményemelésre nem kerül sor, és az új jogállási törvénnyel mind a pedagógus-munkakörben dolgozók, mind a nevelést, oktatás közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak a jelenleginél rosszabb körülmények közé kerülnek. A pedagógusok esetében ez az illetményemelés elmaradása mellett a kiszámíthatatlanságot jelenti, a nevelést, oktatást segítők esetében még annak a 3 százaléknak az elvesztését is, amely jelenleg az illetményemelésükre kötelezően biztosítandó.
Azaz a béremelésre semmiféle garancia nincs, az előremeneteli rendszer gyakorlatilag megszűnik, s ha az uniós pénzek nem kjönnek - márpedig előreláthatóan egyhamar nem is fognak - a jelenleginél lényegesen rosszabb helyzetbe kerülnek anyagilag a pedagógusok.
Összeségében a törvénymódosítás a PDSZ számára elfogadhatatlan, és jogszabályi garancia szükséges a 2023. évi, legalább 45 százalékos illetményemelésre, amelyet a kormánynak az uniós források biztosítása nélkül is az állami költségvetés terhére garantálni kell.
A státusztörvény sem az igazi
A PDSZ a Pedagósok Szakszervezetével (PSZ) együtt ellenzi, fölöslegesnek és a munkavállalókra nézve rendkívül hátrányosnak tartja a kormány által megalkotott státusztörvényt, mert számtalan hátránnyal járna.
Ezért a szakszervezetek rámutatnak: "Ha a státusztörvénnyel járó új kinevezést a pedagógusok nem írják alá, és öt munkanapon belül írásban kérik a felmentésüket, akkor nemcsak a jogviszonyuk szűnik meg, hanem még végkielégítés is jár nekik” – írja a szakszervezet.
Hozzáteszik: ez csak az utolsó lépés lenne, ha nem sikerül a jogfosztó törvényben érdemi változásokat elérniük a kormánynál - írja a PDSZ.
