Egy év alatt 18 ezer új munkahellyel bővült a versenyszféra, míg a közszférában lévő helyek száma 33 ezerrel lett kevesebb a minimum 5 fős vállalkozások esetén. A versenyszféra szerkezete 12 ezer szellemi foglalkoztatottal és 6 ezer fizikai dolgozóval növekedett, míg a közszférában a szellemi foglalkozásúak száma 12 ezerrel, a fizikaik létszáma pedig szűk 21 ezerrel lett kevesebb előző év júniusához képest. Ez utóbbi elsősorban a közmunkaprogram átalakításával magyarázható.
2010 júniusához képest a versenyszférában 18 ezer új munkahellyel lett több (1 százalékkal), ezzel szemben a közszférában 33 ezres (4,2 százalékos) létszámcsökkenés történt. Vagyis egy év alatt 10 ezerrel (0,4 százalékkal) csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon a legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek körében. (Már májusban is csökkent a dolgozók száma, de az akkori visszaesés mértéke még csak 7 ezer volt). Ennek függvényében elég messze vagyunk a kormányzati ciklus végére, 2014-re ígért 400 ezer fő új munkahelytől.
Nem haladunk a kilábalás felé
Az adatsorok vizsgálatából az látszik, hogy míg 2011 áprilisában az előző év azonos időszakához képest 40 ezerrel több embert foglalkoztatott a versenyszféra, idén júnisban 20 ezer fővel csökkent a különbség. Ez azt is jelenti, hogy a feldolgozóiparban mérhető korábbi növekedési ütem jelentősen lassulni kezdett. Ez a mérséklődés azért is jelent problémát, mert az járulhatna hozzá a kilábaláshoz, ha egyre több pozíció jönne a létre a versenyszférában.
Átszervezések a költségvetési szférában
Míg 2011 első hónapjában a szektorban 643 ezren dolgoztak teljes munkaidőben, és 52 ezren részmunkaidőben, júniusra utóbbi értéket nézve lényeges változás történt. A nem teljes munkaidős pozíciók száma ugyanis 49 százalékkal, 106 ezerre bővült - az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 52 százalékos növekedés történt. A teljes munkaidőben dolgozók létszáma 2010 júniusához képest 9,6 százalékkal, 651 ezerre csökkent.
A versenyszférában ennél kisebb mértékű változást lehetett tapasztalni. Az első hónapban mért 1 millió 636 ezres létszámhoz képest júniusra 28 ezer fővel emelkedett a teljes munkaidőben alkalmazottak száma, míg a részmunkaidősök száma mindössze 10 ezerrel növekedett. Előző év azonos idszakához viszonyítva pedig a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 1, a nem teljes munkaidősöké pedig 0,6 százalékkal lett több.
Az adatok azt alátámasztják, hogy a közszféra átalakítása a 4 órában alkalmazottak előtérbe helyezését helyezi az átszervezések központjába, miközben a teljes munkaidős pozíciókat megnyírbálják.
Fizetésekben nincs nagy változás
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos bruttó bére 211 400 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 216 500, a közszférában alkalmazottaké pedig 201 300 forint.
A fizikai dolgozók esetében a közszférában dolgozók rendszeres havi bruttó bére 12 százalékos emelkedésen esett át tavaly júniushoz képest (120 ezerről 135 ezerre nőtt), míg a szellemi dolgozók esetében az ezer forintot sem éri el az emelkedés a szektoron belül. Ezzel szemben a versenyszféra szellemi foglalkoztatottainak átlagos bruttó bére 11 ezer forinttal, 287 ezer forintról 298 ezerre emelkedett, a fizikai dolgozóké pedig 139 ezerről 147 ezerre nőtt egy év alatt.
Élen az információ és kommunikáció szektor
2011 január-június időszakában a versenyszféra bővülése a feldolgozóipar 5 százalékos, az információ és kommunikáció majdnem 7 százalékos és a szakmai, tudományos és művészeti tevekénységi szektor 5,5 százalékos létszámbővülésének is köszönhető.
A szektorok szerinti fizetésekből pedig kiderül, hogy még mindig a pénzügyi és biztosítási szektorban dolgozóknak fizetnek a legjobban - 480 200 forintot, ráadásul az ő bruttó bérük produkálta 2011 január-június időszakban a legnagyobb emelkedést - 8 százalékot.
Székely Sarolta
mfor.hu
