5 százalékos emelést kérnek a munkaadóktól
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a hétfő délutáni sajtótájékoztatón kihangsúlyozta: a munkáltatókat arra kéri a kormány, hogy öt százalékos mértékig a bérkompenzációt hajtsák végre, miközben a minimálbéren és a garantált bérminimumon foglalkoztatottaknál efölött a kormány vállalja a teljes kompenzációt.
A bérkompenzáció kérdésével kapcsolatban már egész konkrét elképzelésekről is lehet tudni. A közel 18 százalékos béremelés kikényszerítésére, és a nettó kereset csökkenésének megakadályozására a kormány a kompenzációt alkalmazókat kedvezményben kívánná részesíteni, miközben az emelést nem végrehajtókat kizárná a közbeszerzési pályázatokból és állami támogatásokból.
100 milliárdos költségvetési hiányt okozhat
Czomba Sándor közölte: a jövő heti kormányülés után, még karácsony előtt megszületik a kompenzációval kapcsolatos végrehajtási rendelet. Emellett a vállalkozókat útmutatókkal, irányelvekkel segítik, mivel a kormányrendelet nem tartalmaz minden részletet - tette hozzá. Az MTI kérdésére az államtitkár elárulta: a költségvetés számára a bérkompenzáció 100 milliárd forintos kiadást jelent. A korábban számított és a már beadott költségvetésben szereplő összeg 84 milliárd forint. Magyarázatként hozzáfűzte: az öt százalékon felül a szakértői számítások szerint 10-15 százalékos bérkompenzációra kerülhet sor. "Az elmúlt hetekben a munkáltatókkal folytatott konzultációk során alakult ki az az álláspont, hogy az öt százalék feletti sávban a kormánynak kell vállalnia az adójóváírás miatt kieső bér kompenzációját" - fogalmazott Czomba Sándor.
A Magyar Nemzet októberi cikke szerint jelenleg 1,26 millió minimálbérért vagy annál kevesebbért dolgozó van hazánkban. Az mfor.hu kiszámolta, hogy abban az esetben, ha az összes érintett alkalmazottak kompenzálnák, a 100 milliárd kevés lenne erre. Az összeg ugyanis csak minden második dolgozó kompenzációját tenné lehetővé a gyors kalkulációnk alapján.
A kedvezmény mértéke az eddig ismert információk szerint a 2012. évre 75 ezer forintig a bruttó bér 21,5 százaléka, legfeljebb 16 125 forint lehet. Bruttó 75 ezer forint fölött viszont már csak elfogyó mértékben lehet igénybe venni. A törvényjavaslat szerint, ha a bruttó bér meghaladja a 75 ezer forintot, akkor a 21,5 százaléknak megfelelő összegnek a 14 százalékát meghaladó részét lehet adókedvezményként érvényesíteni. Ez lényegében azt jelenti, hogy 10 ezer forinttal magasabb bérnél 1400 forinttal csökken a kedvezmény mértéke. Vagyis bruttó 85 ezer forintnál már csak 14 725 forint adókedvezményt lehet igénybe venni. A kedvezmény bruttó 190 ezer forintnál fogy el teljesen, ez azt jelenti, hogy a 190 és 300 ezer forint közötti béreket kompenzáló munkaadók már semmilyen kedvezményben nem részesülnének.
Szakértők szerint ez egy újfajta adójóváírás lenne, ami ezúttal nem nettó, hanem a bruttó bért kompenzálná, ami 2013-ban is megmaradna. Az indítvány szerint bruttó 75 ezer forintig a bruttó bér 16 százalékát, legfeljebb 12 ezer forintot vonhatnának le a fizetendő szociális hozzájárulási adóból a munkáltatók. Bruttó 75 ezer forint fölött pedig 20 százalékos mértékben fogyna el a kedvezmény, vagyis 10 ezer forintos béremelésenként 2000 forinttal csökkenne.
Közel 20 százalékos emelésre kényszerítve
A kormány 93 ezer forintos minimálbért és 108 ezer forintos garantált bérminimumot javasolt a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács hétfői ülésén - közölte Czomba. Minderre azért volt egyébként szükség, hogy az átalakuló adórendszer (az adójóváírás kivezetése, az egykulcsos adó és az átalakuló szja) miatt jövőre ne csökkenjenek a nettó bérek. Ennek kapcsán korábban még 92 ezer forintos tervezett minimálbérről lehetett hallani, de olyan elképzelések is napvilágot láttak már, melyek lehetővé tennék a kormány számára azt, hogy a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapítsanak meg.
A vállalkozók azonban már korábban is a tervezett 92 ezer forintos emelés túlzott mértékével kapcsolatban emelték fel a hangjukat. "Ez az intézkedés a foglalkoztatás bővülése ellen hatna, komoly versenyhátrányokat generálhatna és fájdalmas iparszerkezeti következményei lehetnek, szinte teljesen eltüntethetné például a még létező könnyűipart" - mondta még szeptemberben Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szerinte a fenti kockázatok komoly recessziós veszélyeket hordoznak, pedig a gazdaság ismételt visszaesését jó lenne elkerülni.
Székely Sarolta
mfor.hu
