2011. február 18. 09:16

A szokásosnál kevesebb év végi jutalmat fizettek ki tavaly a cégek, és a költségvetési szervek. A versenyszférában a vállalatok egy része minden bizonnyal átvitte januárra a bónuszok fizetését a kedvező adóváltozások miatt, míg a költségvetési intézményeknél a takarékosság foghatta vissza a kiadásokat. Mfor.hu-háttér.

A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók létszáma 2010-ben átlagosan 2 millió 702 ezer fő volt, 1,5 százalékkal magasabb, mint 2009-ben - közölte pénteken a KSH. A közszférában az év utolsó hónapjaiban csak a közfoglalkoztatottak számának csökkenése miatt esett vissza majdnem 30 ezerrel a létszám.

Nem potyogtak a bónuszok az év végén

A legtöbb cég és költségvetési intézmény hagyományosan az év utolsó két hónapjában fizeti ki dolgozóinak egész éves jutalmát, bónuszát, melyek tavaly is megdobták a béreket novemberben és decemberben, de az emelkedés a szokásosnál kisebb volt.

A bruttó bérek esetében az októberi 195 864 forint novemberben és decemberben 210 ezer fölé emelkedett, ebből a versenyszféra és a közszféra is kivette a részét. A nettó béreket nézve egy átlagos magyar dolgozó az októberi 129 144 forint után novemberben 137 955 forintot, decemberben pedig 136 729 forintot vitt haza. Az év végi jutalom tehát átlagban 7-8 ezer forint pluszt jelentett a borítékban.

Ugyanakkor a bruttó bérek decemberben 4,6 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül a versenyszférában 2,2, a költségvetési szférában 10,3 százalékos volt a zuhanás. Az előbbi azonban egyértelműen a bónusz kifizetések idei évre halasztása miatt alakult így, mivel a bónuszfizetésektől megtisztított bérek 3 százalékkal növekedtek, ugyanannyival, mint az előző hónapban. Emiatt januárban várható még egy megugrás a bérekben a 2011-re áthozott bónuszok miatt.

Hova lett 30 ezer ember?

Az 5 főt, vagy ennél több embert foglalkoztató vállalkozásoknál 2010. január–decemberben 1 millió 827 ezren dolgoztak, gyakorlatilag ugyanannyian, mint egy évvel korábban. Januártól áprilisig a versenyszférában alkalmazásban állók létszáma minden hónapban alacsonyabb volt, mint az előző évi, míg májustól folyamatos emelkedést mutatott. A költségvetési szférában az alkalmazottak létszáma 772 ezer fő volt, ami a közfoglalkoztatás bővülése miatt 3,3 százalékos növekedést jelentett. A közfoglalkoztatás nélküli 686 ezer fős létszám 0,2 százalékkal volt kevesebb, mint 2009 azonos időszakában. Összességében a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszáma 1,5 százalékkal emelkedett.

Ha az év utolsó hónapjainak létszámadatait vizsgáljuk meg, akkor kiderül, hogy majdnem 30 ezerrel csökkent a közszféra létszáma: októberben ugyanis még 785 100 ember dolgozott a költségvetési szerveknél, míg december végén már csak 755 900. Ez egyébként megmutatkozott az inaktívak számában is, mely az év utolsó hónapjaiban 20 ezerrel emelkedett. 

Ugyanakkor érdemes mellétenni még egy számot: amíg októberben 99 100 ember dolgozott a közfoglalkoztatás keretében, december végén ez a szám már csak 70 300 volt. Ez valahol természetes is, hiszen a téli időszakban nehezebb munkát adni a közfoglalkoztatottaknak. A közszféra karcsúsítása azaz szinte teljes egészében a közfoglalkoztatottak szezonális csökkenésének köszönhető.

Többet vittünk haza

2010-ben a bruttó átlagkeresetek 1,4, a nettó átlagkeresetek 6,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkereset a fogyasztóiár-index 4,9 százalékos növekedése mellett döntően a személyijövedelemadó-szabályok változásának köszönhetően 1,9 százalékkal emelkedett.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 202 600 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 206 800, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 196 200 forint - olvasható a KSH statisztikájában.

Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,3 százalékkal nőttek, a költségvetés területén – az alacsony keresetű közfoglalkoztatottak számának emelkedése miatt – 2,7 százalékkal elmaradtak 2009 azonos időszakához képest.

A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (433 400 forint), ezt az információ és kommunikáció (368 100 forint), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás (363 900 forint) követte. A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (122 700 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (143 900 forint) ágakban dolgozók kerestek.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 132 600 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 97 600, a szellemi foglalkozásúaké 169 900) forint volt, átlagosan 6,9 százalékkal magasabb az előző évinél. A nettó keresetek első félévi magas dinamikája júliustól elsősorban a bázishatás miatt lassult. A 215 900 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,4 százalékkal haladta meg az előző év január–decemberit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,2 százaléknak felelt meg.

mfor.hu

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.