"Az sem újdonság, hogy a jó szakembereket úgy lehet megtartani, ha magasabb bért kínálnak nekik. A járandóságok emelése viszont nemcsak a cégek dolga, a folyamatot az állam is támogathatja, mégpedig akár két módon is. Az egyik, hogy az állam csökkenti a cégek adóit, ha azok megemelik a dolgozók keresményét – ez történt abban a több évre szóló megállapodásban, amelyet a kormány tavaly kötött meg a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleteivel. A másik út a dolgozók közterheinek mérséklése. A napokban jelent meg a hír arról, hogy a gazdaság javuló teljesítménye miatt a nyugdíjasok prémiumot kapnak az esztendő végén. Úgy vélem, a legálisan munkát vállaló polgárok is kaphatnának valamiféle prémiumot az államtól magas teljesítménybővülés esetén" - Mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a Magyar Időknek.
Az ÁSZ elnöke úgy véli, jó megoldás lenne a munkavállaló által fizetett munkaerőpiaci járulékot 1,5 százalékról 0,5 százalékra csökkenteni.
A közteher egyfajta szolidaritási adóként működött, amit a munkával rendelkezők róttak le azért, hogy a költségvetés kifizesse a munka nélkül maradtak juttatásait. Ma viszont 4 százalék körül mozog a munkanélküliségi ráta, ezért nincs szükség a szolidaritási alapon beszedett teher teljes összegére.
"A tehermérséklés azért volna a legálisan dolgozók prémiuma, mert ezt a járulékot a dolgozók fizetik, a csökkentés így nekik jelentene azonnal zsebben maradó pénzt. Az egy százalékpontos faragás átlagfizetésnél havi kétezer forintot tehetne ki" - véli Domokos.
Hozzátette: egy olyan szabály lenne célravezető, amely szerint a teher újra 1,5 százalékra emelkedne, ha a munkanélküliség egy bizonyos szint fölé szökik.
Az egyszámjegyű személyi jövedelemadóról azt nyilatkozta Domokos, hogy a cél helyeselhető, de úgy volna jó, ha a kormányzat meghatározna valamilyen menetrendet, milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy az szja csökkenjen, s hány év alatt, milyen ütemben történhetne meg a mérséklés. Ez nagyban növelné szerinte a kiszámíthatóságot.
mfor.hu
