Sosem ért ennyit a minimálbér az átlagkeresethez képest
A kormány tervei szerint a jelenlegi 78 000 forintról 92 000 forintra emelkedik jövőre a minimálbér, míg a szakmai bérminimum 108 ezer forint lesz. Mindez azt jelentené, hogy a rendszerváltozás óta nem látott szintre emelkedne a minimálbér a bruttó átlagkeresethez képest. Idén ugyanis január és június között 211 400 forint volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete, ha abból indulunk ki, hogy ez nem változik jelentősen az év második felében és ezt vesszük éves adatnak, valamint hozzátesszük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb előrejelzésében szereplő 2,3 százalékos bérnövekedési ütemet 2012-re, akkor jövőre 216 262 forintos érték adódik majd.
Persze éppen a radikális minimálbér-emelés miatt könnyen elképzelhető, hogy a jegybank által jósolt 2,3 százaléknál nagyobb lesz a bruttó béremelkedés üteme, erre nézve azonban egyelőre nincs frissebb becslés. Az viszont biztosnak tűnik, hogy emelkedni fog a minimálbér a bruttó átlagkereset arányában az idei 36,9 százalékról, hiszen nem valószínű, hogy a magasabb keresetűeknél is közel 20 százalékos lesz a béremelkedés.
Ha az MNB fenti előrejelzésére támaszkodunk, akkor a 216 262 forintos átlagkereset 42,5 százaléka lesz 2012-ben a minimálbér, az arány 1992 óta sosem volt ilyen magas. A KSH adatai szerint az utóbbi húsz évben a 2002-es 40,8 százalék volt a csúcs ebben a tekintetben. A 108 ezer forintos szakmai bérminimum a fenti adatok alapján éppen a fele lehet jövőre az átlagkeresetnek.
Az Orbán-kormány szeret minimálbért emelni
Érdekesség, hogy a mostanihoz hasonló mértékű, sőt összegében szinte hajszálra megegyező emelésre 2001-ben volt példa a bérminimumot illetően, akkor a 2000-es 25 500 forintról egycsapásra 40 ezer forintra nőtt a törvényben rögzített legalacsonyabb bér. A következő évben ezt az akkori kormány megfejelte még egy tízezer forintos növeléssel, vagyis két év alatt a duplájára emelkedett a minimálbér, az előbb említett arány pedig 29,1 százalékról a már említett 40,8 százalékos csúcsra szökött fel.
Vagyis az Orbán Viktor vezette kormányok most már tendenciózusan a bérminimum jelentős emelése mellett kardoskodnak. Ha pedig ehhez hozzávesszük a kormányfő által ismertetett terveket, akkor a fenti megállapítás még inkább igaz lehet, hiszen Orbán éppen pénteken nyilatkozott arról, hogy négyéves időtávon a 100 ezer forintos lélektani határt kellene elérnie a minimálbérnek, vagyis a kormány várhatóan nem elégszik meg a jövő évre tervezett jelentős növeléssel, hanem még utána is szeretne legalább egy kisebb emelést.
Egyébként jelenleg arról szólnak a hírek, hogy a kormánynak sokba kerülhet a 14 ezer forintos kötelező béremelés, hiszen a vállalkozók egyelőre nem hajlanak arra, hogy magukra vállalják a többletterheket. Becslések szerint egy százmilliárd forintos nagyságrendű alapot kell képezni arra, hogy az emelés egy részét átvállalja a kormány. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy az emeléssel az államkasszának többletbevétele is keletkezik. A 16 százalékos személyi jövedelemadóval számolva ugyanis minden egyes minimálbéres havonta 2240 forinttal többet, éves szinten 26 880 forinttal többet fizet majd be közvetlenül. Erre jönnek még a közvetett hatások, mint például az, hogy az emberek egy része emelkedő béréből esetleg többet költhet fogyasztásra, ami növelheti például az áfabevételeket. Ezek pedig összességében tízmilliárdos tételt jelenthetnek éves szinten. Persze összességében így is veszít az ügyön az állam, de a növekvő bevételek legalább a kiadások egy részét kompenzálják.
Már most a negatívumokra hívják fel a figyelmet
A kormány terveinek bejelentése után a jegybank és a vállalkozók is a jelentős minimálbér-emelés negatív oldalára hívták fel a figyelmet. Az MNB szeptemberben megjelent inflációs jelentése szerint a lépés növelheti a részfoglalkoztatás arányát a magyar gazdaságban. Azonban az új részmunkaidősök egy része valójában nem lesz részmunkaidős, csak fizetése egy részét "zsebbe" kapja majd, ezért ezzel feketedik is a munkaerőpiac.
A vállalkozók szerint is komoly problémát jelenthet az átlagon felüli béremelés. "Ez az intézkedés a foglalkoztatás bővülése ellen hatna, komoly versenyhátrányokat generálhatna és fájdalmas iparszerkezeti következményei lehetnek, szinte teljesen eltüntethetné például a még létező könnyűipart" - véli Parragh László. Szerinte a fenti kockázatok komoly recessziós veszélyeket hordoznak, pedig a gazdaság ismételt visszaesését "jó lenne elkerülni".
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint a "drasztikus" minimálbér- és garantált bérminimum-emelés kigazdálkodhatatlan a vállalatok jelentős hányadának, és az 5 százalékos béremelési elvárás is "indokolatlan és teljesíthetetlen" a legtöbb vállalkozásnál, többszöröse a termelékenység növekedési ütemének. A munkaadói szervezet szerint bár üdvözlendő, hogy az előzetesen napvilágot látott tervek alapján a kormány megosztaná a béremelés többletráfordításait a vállalkozásokkal, ez önmagában azonban nem elégséges a növekvő bérköltségek versenyképességben és foglalkoztatásban okozott kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozására.
Beke Károly
mfor.hu
