Megugrottak a nettó keresetek 2010 első hónapjában, derül ki a KSH pénteken közölt statisztikáiból. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagban 135 200 forintot vihettek haza, ami 12,9 százalékos bővülést jelent 2009 januárjához képest.
Bruttó- és eálbérek: plusz hat százalék
A bruttó átlagkeresetek ugyanebben az időszakban "mindössze" 6,5 százalékkal, 206 900 forintra emelkedtek, miközben a reálkeresetek - 6,4 százalékos infláció mellett - 6,1százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Utóbbin belül a versenyszférában 3,8, a költségvetési szférában pedig 8,3 százalékos bővülés volt tapasztalható - utóbbi részben a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítés első része kifizetésének köszönhető.
Ami a nettó kereseteket illeti, azok elsősorban annak következtében nőttek 6-7 százalékkal nagyobb mértékben a bruttó béreknél, mivel január elsejétől bevezették a szuperbruttósítást, mondta el az mfor.hu kérdésére Szolnoki Béla, a BDO Forte adó- és pénzügyi tanácsadó cég partnere.
Az átlagos keresetűek jártak a legjobban
A szakember kiemelte, hogy a változtatással a közepes és alacsony jövedelműek jártak a legjobban - azok, akiknek a bruttó bére nem haladja meg a 210 ezer forintot. A bruttó 200 ezer forintot kereső munkavállalók nettó fizetése például tíz százalékkal emelkedett tavaly decemberhez képest, kizárólag a szuperbruttósításnak köszönhetően.
A bruttó 210 ezer forintnál nagyobb fizetésűek számára már nem volt ennyire előnyös a módosulás. Ennek elsődleges oka, hogy adójóváírás teljes egészében csak 3,188 millió forintig, fokozatosan csökkenő mértékben pedig 4,698 millió forintig vehető igénybe. (Az adójóváírásnál a 27 százalékkal "felbruttósított" adóalapot veszik figyelembe - a szerk.)
Igaz, kivételek akadnak, mivel a sávhatárok felfelé tolódásának pozitív következményei egyes magasabb keresetű munkavállalók esetében is kompenzálták a számukra negatív változásokat. A BDO Forte szakembere által idézett példa szerint a havi bruttó 340 ezer forintot keresők nettó bére 16 200 forinttal ugrott meg - a növekedés mértéke tehát esetükben is tíz százalék.
Nettó bérek: száguldás után vánszorgás
Az elmúlt öt évben a nettó bérek csupán egyetlen alkalommal, 2005-ben nőttek tíz százalékot meghaladó mértékben. Emellett még 2006-ban és 2008-ban is öt százalék feletti pluszt produkáltak, tavaly viszont már csak minimális mértékű, 1,7 százalékos bővülés következett be.
A 2008 végén betörő válság letaglózó hatását jól mutatja a 2009. januári hónap, amikor több mint négy százalékos csökkenést kellett lenyelniük a munkavállalóknak.
Tavaly csökkentek a reálbérek
Ami a reálkereseteket illeti, azok tavaly 2,4 százalékkal maradtak el az előző évitől, a fogyasztóiár-index 4,2 százalékos növekedése mellett. Ez azt jelenti, hogy 2007 után ismét csökkent a fizetésünk értéke - három éve dupla ekkora, 4,8 százalékos mínuszt voltunk kénytelenek lenyelni, igaz, akkor az infláció nyolc százalék volt.
Az elmúlt öt évben komolyabb emelkedést csak 2005-ben és 2006-ban könyvelhettünk el: akkor a reálkereset 6,3, illetve 3,5 százalékkal nőtt, 3,6, illetve 3,9 százalékos infláció mellett. 2008-ban már csak minimális, 0,7 százalékos emelkedésre voltunk képesek, miközben az infláció 6,1 százalékra kúszott fel.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
