2006. május 24. 11:31

A gazdasági társaságokról szóló új törvény nem engedi meg az ügyvezetői teendők alkalmazotti jogviszonyban történő ellátását. Az mfor.hu jogi szakértője ezúttal a változás hátterét és anyagi összefüggéseit próbálta megvilágítani.

Az egyes társasági formák ügyvezető szervei

Azokra a munkát végző személyekre, akik díjazás ellenében egyéb jogviszony keretében végeznek munkát, a biztosítási kötelezettség akkor terjed ki, ha az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. [Tbj. 5.§ (1) bek. g) pont]

Ha a megbízási díj járulékköteles, akkor a kifizetőnek 29 százalékos járulékfizetési kötelezettsége keletkezik. A magánszemélyt e jövedelme után 8,5 százalékos nyugdíj- és 4 százalékos egészségbiztosítási járulék terheli. Amennyiben a magánszemély saját jogú nyugdíjas, akkor nem kell nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetnie.

Az e tevékenységéből származó jövedelme társadalombiztosítási kötelezettség alá akkor esik, ha annak havi összege eléri a 17.330 forintot. Ez alatt nem tb-köteles, de az szja-előleg alapját képezi, s ezért utána 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a kifizetőnek.

Az ügyvezető - mint a társaság vezető tisztségviselője - részesülhet mindazon béren kívüli juttatásokban, amelyek nem kizárólag munkavállalóknak adhatók. Az adómentes természetbeni juttatások tekintetében a 400 ezer forintos keretet nem kell figyelembe venni.

Kik a vezető tisztségviselők?

A gazdasági társaságok ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy az azokból álló testület látja el. Az egyes társasági formák ügyvezető szervei:

  • Közkereseti és betéti társaság ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok látják el. [Új Gt 21.§ (2)]
  • Korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el. [Új Gt 21.§ (3)]
  • Zártkörűen működő részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság mint testület látja el. Az alapszabály rendelkezhet azonban úgy is, hogy az igazgatóság hatáskörét egy vezető tisztségviselőre, a vezérigazgatóra ruházza át.[Új Gt 21.§ (4)]
  • Nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság mint testület látja el. Az egységes irányítási rendszerű részvénytársaságnál azonban az alapszabály úgy is rendelkezhet, hogy az igazgatótanács látja el az ügyvezetési és az ellenőrzési funkciókat is. [Új Gt 21.§ (4)]
  • Az egyesülésnél az igazgató vezető tisztségviselőként vagy az igazgatóság mint testület látja el az ügyvezetési teendőket.[Új Gt 31.§ (5)]
    (A nyilvánosan működő részvénytársaságnál lehetőség van az angol-amerikai board-rendszerű irányítási modellre is: ebben az estben nem választanak felügyelőbizottságot, az igazgatótanács ellátja mind az ügyvezetési, mind az ellenőrzési funkciókat.)

Kerekes Anikó

Menedzsment Fórum