Becslést tett közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a legfrissebb Biztosítás, pénztári és tőkepiaci kockázati jelentésében a magyar háztartások vagyonáról. A jegybank negyedévenként rendszeres közli a háztartások pénzügyi vagyonának alakulását, de a többi vagyonról, így az ingatlanokról csak ritkábban publikál adatokat, ezek is javarészt becslésekre épülnek.
Ezek alapján 2024-ben 193 184 milliárd forintnyi vagyona volt a magyar háztartásoknak, 14,6 százalékkal több, mint 2023-ban. Ebből 89 287 milliárd forintot tett ki a lakásvagyon, ami a teljes vagyon 46,2 százaléka. Az ingatlanárak dinamikus emelkedése miatt ez a vagyonrész is 14,5 százalékkal nőtt tavaly. Igazán jól azok jártak, akiknek nem ingatlanban, hanem valamilyen pénzügyi eszközben volt a megtakarításuk.
Az járt jól, akinek értékpapírjai voltak
Az MNB ugyanis megállapította, hogy az elmúlt évben a lakásállomány, a részvények és részesedések (cégekben lévő vagyon), a befektetési jegyek, a betétek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékének emelkedése járult hozzá leginkább a vagyonnövekedéshez. A legdinamikusabb bővülés a befektetési jegyek esetében volt megfigyelhető (30 százalékos), de a részvények (19 százalék) és a biztosítástechnikai és pénztári tartalékok (15 százalék) is az átlag felett bővültek. Ezen eszközcsoportok esetében a bővülésekben jelentős szerepet játszott a vételi tranzakciók mellett az árfolyamnövekedés. Ugyanakkor átlagos volt a lakásállomány, és átlag alatti a többi pénzügyi eszköz dinamikája.
Nagyok az eltérések
A 193 ezer milliárdos vagyon alapján egy átlagos háztartásra 48 millió vagyon jut, amiből 22 milliót tesz ki a lakás, a többi egyéb megtakarítás. A legtöbb családban persze nincs ekkora vagyon, a vagyoni különbségek hatalmasak lehetnek. A 100 leggazdagabb című kiadvány szerint a száz legvagyonosabb magyar több mint 11 000 milliárd forinttal rendelkezik, tehát náluk van a magyarok összes vagyonának az 5,7 százaléka. Náluk az átlagos vagyon 11 milliárd forint, az „átlag” 2300-szorosa.
A legtöbb magyar család ugyanis az átlagos 48 millióval sem rendelkezik. Az MNB legutolsó, 2023-as vagyonfelmérése alapján, amelynek még csak a részadatait tették eddig közzé néhány héttel ezelőtt, kiderül, hogy hatalmas eltérések vannak a magyar családok vagyoni helyzetében, s az is látszik, hogy ezek a különbségek folyamatosan nőnek. A legszegényebb réteg jóformán egyáltalán nem gyarapodik, sőt a hatalmas infláció miatt durván leszakad, míg a gazdagok egyre jobban élnek. A nem pénzügyi eszközökben lévő vagyon az alsó tíz százaléknál alig 5,7 százalékkal nőtt, miközben a felső tíz százaléké több mint a 3,5-szeresére ment fel 2014-től 2023-ig, ez a réteg nyerte a legtöbbet.
A pénzügyi eszközökben lévő megtakarítás a legalsó szegmensben csak 31 százalékkal nőtt kilenc év alatt, miközben 59 százalékot meghaladó infláció volt, a legvagyonosabb réteg megtakarításai eközben a 2,6-szeresükre ugrottak.
Általánosságban elmondható, hogy minél alacsonyabb jövedelmű volt egy család 2014-2023 között, annál kisebb arányban tudta növelni a megtakarításait.
Aki szegény, az egyre jobban lecsúszik
A jegybanki adatokból az is világosan látszik, hogy a legvagyonosabb tíz százalék kivételével a háztartások vagyonának legnagyobb részét az úgynevezett nem pénzügyi eszközök teszik ki, vagyis a 90 százalék legértékesebb vagyona az ingatlana, vélhetően az a lakás, amelyben él. A lakóingatlanon kívüli ingatlannal ugyanis nagyobb arányban csak a felső húsz százalék rendelkezik.
Fotó: Depositphotos
A bankoknál, értékpapírokban, cégekben a legfelső tíz százalékot leszámítva minden rétegnek sokkal kevesebb pénze van. Még a kilencedik tized is háromszor annyi nem pénzügyi vagyonnal rendelkezik, mint amennyi megtakarítása van.
A kötelezettségek megoszlása sokkal egyenletesebb a társadalomban. A legtöbb tartozása szintén a felső tíz százaléknak van, 3580 milliárd forint, de ez a teljes vagyonuk 2,75 százaléka. Az alsó tíz százaléknál eközben a kötelezettségek értéke meghaladja az ingatlan és egyéb vagyon értékét is.
A női háztartások sokkal szegényebbek
A legvagyonosabb rétegnek négyszer annyi jövedelme van, mint a legszegényebbeknek, ők azok, akik a munkabérek kívül számottevő bevételhez jutnak ingatlankiadásból vagy a vállalkozásaik révén. Az ingatlankiadásból származó jövedelmek 80 százaléka a legfelső tizedhez folyik be, az egyéb vállalkozói jövedelmek több mint 91,5 százaléka is hozzájuk érkezik be. Munkanélküli ellátást a legnagyobb arányban az alsó három legszegényebb réteg vesz igénybe.
Az is kiderül az adatokból, hogy ha egy háztartásban a háztartásfő nő, ő sokkal rosszabb körülmények között élhet, mintha férfi a családfő. A jövedelem, a nem pénzügyi vagyon és a pénzügyi megtakarítás is a töredéke az ilyen családokban a férfi családfővel rendelkezőkhöz képest.
