Lehet, hogy a KDNP politikusait mindig a jó szándék vezérli, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy azok a kezdeményezések, amelyért foggal-körömmel küzdenek, valahogy nem akarnak jól elsülni. Ennek legismertebb példája a vasárnapi boltzár volt, amely rendkívül népszerűtlen volt az átlagemberek körében. Olyannyira, hogy végül a kormány is vállalhatatlannak tartotta és alig egy év után kitáncolt belőle.
A másik fontos kezdeményezésük a magáncsőd intézményének bevezetése volt, amelytől a politikusok azt várták, hogy családok tízezreit segíti majd, hiába figyelmeztettek a banki és követeléskezelő szakemberek arra, hogy a jogszabály alapján ez aligha fog bekövetkezni. A 2015-ben hozott törvény alapján elindult adósvédelmi szabály úgy tűnik nem hozott áttörést.
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP képviselője időről időre írásban érdeklődik Dr. Trócsányi Lászlónál, hogy "mennyien igényelték a magáncsőd intézményét”, a válaszról pedig mi is rendre beszámolunk, a legutóbbi írásunk tavaly nyáron jelent meg a témában.
A miniszter fél évvel ezelőtti válasza szerint a törvény hatálybalépésétől 2015. november közepéig 145 eljárást kezdeményeztek, 2016. április 11-ig ez a szám 372-re emelkedett, majd a 2016 nyár elejei adatok szerint 445 volt a kezdeményezett magáncsőd eljárások száma. Dr. Trócsányi László felhívta a figyelmet arra is, hogy az első ütemben (azaz 2016. szeptember végéig) olyan hiteladósok kezdeményezhetnek magáncsőd eljárást, akiknek a banki elszámoltatást és forintosítást követően is nagyobb összegű jelzáloghitel, illetve lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingtartozásuk van, vagy ilyen tartozások megfizetéséért korábban kezességet vállaltak, illetve a tartozások megfizetésének biztosítékául az ingatlanukat zálogjoggal terhelték.
A folyamat, ahogy korábban is látszott döcögős, így nem meglepő, hogy a miniszter frissen megjelent válaszában sem tudott nagy növekedésről beszámolni. Mint az írásbeli válaszból kiderül, az adósságrendezési nyilvántartás adatai szerint
2017. január 27-éig 659 eljárást kezdeményeztek a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény alapján. Vagyis bő fél év alatt 214 új eljárás indult.
Trócsányi megjegyezte, hogy az eljárást kezdeményezők száma folyamatosan nő, de az eljárások nagy részben még a kezdeti szakaszban vannak, vagy pedig a jogosultság vizsgálata még nem fejeződött be. Az eljárások bíróságon kívüli szakasszal indulnak és csak azt követően kerülnek át bírósági szakaszba, ahol a bíróság dönt arról, hogy az adós megfelel-e a törvényi feltételeknek. Ha igen, akkor újabb egyezségkötési szakasz kezdődik, ahol az állam a családi vagyonfelügyelő kirendelésével ad szakmai tanácsot az adósnak. Ha az adós nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, akkor a bíróság nem nyitja meg a csődeljárást. A jogalkotó viszonylag hosszú határidőt ad a bíróságon kívüli és a bírósági egyezségkötésre, annak érdekében, hogy nagyobb esélyt adjon arra, hogy konszenzus szülessen.
Említést érdemel, hogy a hiteladósoknak a magáncsőd szabályozás lehetőséget ad arra, hogy bírósági eljáráson kívül is megállapodhassanak a hitelezőikkel. Ez a bíróságon kívüli eljárás rugalmas keretek között, a felek szabad akarata, közös megegyezése alapján valósul meg, a jogalkotó csak a keretszabályokat fekteti le, de nem tartalmaz az adósságrendezés módjára, a kifizetési mértékekre vonatkozóan megkötéseket. Az adós továbbá – ha megállapodást tud kötni a hitelezőivel – a központi költségvetésből törlesztési támogatást igényelhet a lakhatására szolgáló ingatlannal összefüggő hiteljogviszonnyal vagy pénzügyi lízingszerződéssel összefüggő kötelezettségei teljesítéséhez, amelynek az összege elérheti akár a havi 25 ezer forintot is. Elmondható tehát, hogy az állam célzott pénzügyi konstrukciókkal, jogszabályban biztosított állami támogatással segíti azokat a hiteladósokat, akik úgy döntenek, hogy magáncsőd eljárásban kívánják rendezni a tartozásaikat.
Trócsányi azt is megjegyzi, hogy a kormány kapcsolatot tart a jogalkalmazó szervekkel és a közeli hónapokban összegyűjti az első időszakban kezdeményezett eljárások gyakorlati tapasztalatait. A cél az, hogy az adósok és a hitelezők érdekeltebbek legyenek az eljárásban, továbbá az eljárási szabályok az adósságrendezési megállapodások gyorsabb megkötését segítsék elő. Ennek érdekében meg fogják tenni a szükséges intézkedéseket, ígérte válaszában a miniszter.
Ahogy korábban írtuk, a minisztérium illetékesei is érzékelték már korábban, hogy a jogintézmény nem feltétlen váltotta be a hozzá fűzött reményt, és már a tavalyi évben is elhangoztak olyan ígéretek, amely a jogszabály felülvizsgálatát ígérték.
mfor.hu
