3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A magyar fogyasztók 68 százaléka hajlandó többet fizetni számára nemkívánatos alkotóelemek nélküli élelmiszerekért.

A magyarok több mint fele törekszik étrendjét úgy alakítani, hogy egyrészt bio élelmiszert, illetve kevés zsírt, szénhidrátot és hasonlókat tartalmazó ennivalókat fogyasszon. Másrészt pedig arra, hogy elkerüljön olyan összetevőket, amelyekre érzékeny, allergiás, vagy amelyek ütköznek valamilyen meggyőződésével. A fogyasztók kétharmada (68%) hajlandó többet is fizetni olyan ételekért és italokért, amelyekben nincs általuk nemkívánatosnak tartott alkotóelem. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen egészség és adalékanyagok megítélésére vonatkozó kutatása, amit hatvanhárom országban, köztük Magyarországon végeztek.

Ebből a szempontból a magyarok egészségtudatosabbak, mint az európai átlag. Hazánkban ugyanis a válaszadók 54 százaléka mondta, hogy étkezései során csökkenti vagy megszüntette néhány összetevő fogyasztását. Az európai átlag 44 százalék, a világszerte vizsgált hatvanhárom országban pedig a megkérdezettek átlag 64 százaléka alakítja étrendjét tudatosan a fenti szempontok alapján.

Kész többet fizetni az általa preferált egészséges élelmiszerekért a vizsgált harmincegy európai ország fogyasztóinak átlagosan 57 százaléka; míg globálisan átlag 69 százalék.

Új étkezési trendek fő irányai

Nőnek az élelmiszerekre való érzékenységek: Világszerte a válaszadók több mint egyharmada (36%) mondja, hogy ő vagy háztartásában valaki érzékeny illetve allergiás egy, esetleg több élelmiszerre. Tehéntejre/laktózra és kagylóra való érzékenység a legelterjedtebb; mindegyiket a válaszadók átlag 12 százaléka említette. tthon kiemelkedik az érzékenység tehéntej/laktóz esetében 19, majd következik a búza/glutén 7 százalékos mutatóval.

Regionális étkezési szokások: Étkezéssel kapcsolatos korlátok az átlagnál gyakoribbak kulturális és vallási szokások, előírások miatt Afrikában és a Közel-Keleten, Ázsiában és Óceániában. Ami Európát és Észak-Amerikát illeti, a Nielsen bolti eladási adatai szerint a fogyasztók kevesebbet vásárolnak magas zsír-, só- és cukortartalmú élelmiszerekből, mint korábban. Magyarországon a leggyakoribb szempontok sorrendje: 1. Cukor tudatos kerülése. 2.  Kevés szénhidrát. 3. Alacsony zsírtartalom.

Így érkezett az első felújított metrókocsi

Élelmiszer, mint gyógyszer: Magyarországon a válaszadók 71 százaléka elmondása szerint tudatosan alakítja étrendjét egészségi megfontolásból, hogy megelőzze az elhízást vagy diabéteszt, magas koleszterin szintet, esetleg magas vérnyomást. Globálisan az átlag 70, míg Európában 60 százalék.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerint 2020-ra világszerte a halálesetek 73 százalékát okozza majd olyan krónikus betegség, mint 2-es típusú cukorbetegség, szív és keringési zavar valamint rák, szemben a 2001. évi 60 százalékkal.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!