A legfrissebb, vagyis a 2006-os évre vonatkozó adatok szerint több mint egymillióan egyáltalán nem fizettek jövedelemadót, ennek a körnek a legális jövedelme nem érte el a havi 63 ezer forintot, azt a határt, ameddig az adójóváírás adómentessé teszi a bért. A minimálbér után havonta ezer forint jövedelemadót kell fizetni.
A jövedelemadózásban ez a két kör összesen a legnépesebb: 27 százalék tartozik ide, de ők a teljes bevételtömeg mindössze hét százalékát produkálják. A jövedelmek sávos megosztása alapján elmondható, hogy a bevétel mintegy hatvan százalékát azok adják, akik kétmillió forintnál magasabb jövedelmet vallanak be: ez a kör nem éri el az egymillió főt.
Ennek oka részben az, hogy a praktikusan háromkulcsos jövedelemadó-rendszer sávhatárai szűkek. Az adómentes határ 1,2 millió forintig tart, de a 36 százalékos kulcs már 1,7 millió forintnál belép, vagyis aki egy gondolattal is többet keres az átlagbérnél, az már be is kerül a felsőbb kulcsba. Nyomósabb ok lehet azonban az adóelkerülés. A gazdaság jelentős fehéredése azt jelenti, hogy 1,3 millió fő helyett "csupán" egymillióan maradtak az adómentes körben, és 240 ezerrel nőtt a minimálbérnél magasabb jövedelmet bevallók száma.
A Magyar Nemzeti Bank munkatársai által készített tanulmány szerint a GDP 4,2 százalékára, több mint 1100 milliárd forintra tehető az az összeg, amit a fekete és szürke foglalkoztatás következtében nem terhel adó. Fontos kiemelni, hogy ez a szimpla adócsalásokat jelenti, vagyis ebbe nem tartozik bele a nagyon magas jövedelmek kimenekítése tőkejövedelem vagy egyéb bevétel formájában.
Jóllehet az MNB tanulmánya még a nagy fehérítő akciók előtti időszakra vonatkozik, a 2005-ös adatok is beszédesek: nagyságrendi javulás nem történt. E szerint a GDP 4,2 százalékát teszi ki az összes elcsalt munkabért terhelő adó és járulék, ami összesen 1080 milliárd forintot jelent, számol be a Napi Gazdaság.
