3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A Széll Kálmán Terv 2.0-ban található bruttó reálbér csökkenő növekedési ütemét valójában kedvező gazdasági folyamatok generálják - derül ki az NGM mfor.hu-nak adott válaszából.

Korábbi cikkünk (lásd: Drasztikusan csökkenti a reálbér növekedését a Széll Kálmán Terv 2.0) utolsó bekezdésében helytelenül fogalmaztunk, amikor azt írtuk a bruttó reálbérek változásáról, hogy "Az első év -6,56 százaléka a 20. év végére -15,7 százalékos eltérésig süllyed az alacsonyan képzettek esetében, a magasan képzetteket viszont ennél is kedvezőtlenebbül érinthetik a változások, hiszen az első év -8,81 százalékos eltérése a 20. év végére -25,52 százalékos eltérésig süllyed".

A leírt számadatok helyesek ugyan, ám a folyamatot kiváltó tényezőkről és változásokról keveset szóltunk. Ez pedig azért különösen fontos, mert ennek fényében egyáltalán nem biztos, hogy kedvezőtlen hatásról kell beszélni a munkavállalók esetében akkor, ha a bruttó reálbér csökken. Egy olvasói levél hatására cikkünk megjelenése után közvetlenül a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz fordultunk a kérdéseinkkel.

A bruttó reálbér nem más, mint az átlagos béremelésből és az inflációs különbségből kialakuló bérváltozás, és ez az NGM szerint a vállalatok számára releváns mutató. "Ezek egyrészt azért csökkennek, mert a munkát terhelő adók csökkennek, így a vállalatok úgy is növelhetik a munkavállalók nettó bérét, hogy nem emelik a bruttót. Másrészt a munkerőpiaci reformok jelentősen emelik a munka kínálatát, ami annak árának csökkenéséhez vezet, így javul a gazdaság versenyképessége" - válaszolta a minisztérium a kérdésünkre.

Az NGM válasza szerint a táblázatban szereplő bruttó reálbérektől a nettó reálbérek - tehát, amit ténylegesen hazavisz a munkavállaló - az szja-csökkentés miatt eltérően viselkednek. "Összességében a háztartások jövedelmei nőnek, valamint a tőkeállomány növekedése részben a hazai szereplők tőkejövedelmét emeli".

Az alábbi szemléltető grafikonunk jól ábrázolja az összefüggéseket. Ha a munkaerőpiacon megfelelő a kínálat, akkor a cégek nincsenek béremelési kényszer alatt, tehát a teljes bruttó bér kisebb mértékben emelkedhet. Mindemellett, ha a kormány elképzeléseivel is egybevágóan csökkennek az élőmunkát terhelő adók, akkor ugyanannyi bruttó bér mellett a munkavállaló magasabb nettó bért vihet haza. Így a bruttó és a nettó reálbér ellentétes irányú változásának köszönhetően a kettő közötti differencia mérséklődik.

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!