Korábbi cikkünk (lásd: Drasztikusan csökkenti a reálbér növekedését a Széll Kálmán Terv 2.0) utolsó bekezdésében helytelenül fogalmaztunk, amikor azt írtuk a bruttó reálbérek változásáról, hogy "Az első év -6,56 százaléka a 20. év végére -15,7 százalékos eltérésig süllyed az alacsonyan képzettek esetében, a magasan képzetteket viszont ennél is kedvezőtlenebbül érinthetik a változások, hiszen az első év -8,81 százalékos eltérése a 20. év végére -25,52 százalékos eltérésig süllyed".
A leírt számadatok helyesek ugyan, ám a folyamatot kiváltó tényezőkről és változásokról keveset szóltunk. Ez pedig azért különösen fontos, mert ennek fényében egyáltalán nem biztos, hogy kedvezőtlen hatásról kell beszélni a munkavállalók esetében akkor, ha a bruttó reálbér csökken. Egy olvasói levél hatására cikkünk megjelenése után közvetlenül a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz fordultunk a kérdéseinkkel.
A bruttó reálbér nem más, mint az átlagos béremelésből és az inflációs különbségből kialakuló bérváltozás, és ez az NGM szerint a vállalatok számára releváns mutató. "Ezek egyrészt azért csökkennek, mert a munkát terhelő adók csökkennek, így a vállalatok úgy is növelhetik a munkavállalók nettó bérét, hogy nem emelik a bruttót. Másrészt a munkerőpiaci reformok jelentősen emelik a munka kínálatát, ami annak árának csökkenéséhez vezet, így javul a gazdaság versenyképessége" - válaszolta a minisztérium a kérdésünkre.
Az NGM válasza szerint a táblázatban szereplő bruttó reálbérektől a nettó reálbérek - tehát, amit ténylegesen hazavisz a munkavállaló - az szja-csökkentés miatt eltérően viselkednek. "Összességében a háztartások jövedelmei nőnek, valamint a tőkeállomány növekedése részben a hazai szereplők tőkejövedelmét emeli".
Az alábbi szemléltető grafikonunk jól ábrázolja az összefüggéseket. Ha a munkaerőpiacon megfelelő a kínálat, akkor a cégek nincsenek béremelési kényszer alatt, tehát a teljes bruttó bér kisebb mértékben emelkedhet. Mindemellett, ha a kormány elképzeléseivel is egybevágóan csökkennek az élőmunkát terhelő adók, akkor ugyanannyi bruttó bér mellett a munkavállaló magasabb nettó bért vihet haza. Így a bruttó és a nettó reálbér ellentétes irányú változásának köszönhetően a kettő közötti differencia mérséklődik.
Székely Sarolta
mfor.hu