Aldi
Füstölt csülök 1099 forint
Sertéstarja 1258 forint
Fűszeres pulykasonka 2660 forint
Csirkemellfilé 1499 forint
Csirkecomb farrésszel 849 forint
CBA
Füstölt, főtt, kötözött lapocka 899 forint
Füstölt, főtt tarja 1079 forint
Füstölt, hátsó csülök 879 forint
Sertéskaraj csont nélkül 1249 forint
Füstölt paraszt kolbász 999 forint
Lidl
Füstölt, kötözött lapocka 849 forint
Friss, csont nélküli sertéskaraj 1299 forint
Sütni való kolbász 1373 forint
Friss, fiatal kacsamellfilé 2498 forint
Reál
Füstölt, kötözött lapocka 1099 forint
Füstölt, főtt tarja 1099 forint
Füstölt, kötözött sonka 1999 forint
Füstült, főtt frikandó sonka 1499 forint
Spar
Sertéstarja 749
Füstölt hátsó csülök 1290 forint
Füstölt, főtt tarja 1090 forint
Füstölt, főtt császárszalonna 990 forint
Füstölt kötözött sonka 990 forint
Hízott kacsacomb 1799 forint
Tesco
Füstölt, kötözött lapocka 849 forint
Füstölt, főtt frikandó sonka 1090 forint
Füstölt, főtt tarja 1390 forint
Kötözött sonka 949 forint
Minden évben húsvét környékén meg szokott nőni a húsfogyasztás, különösen az ünnepi menüre jellemző sonkából és füstölt húsból vásárolnak be a háztartások.
A Nielsen felmérése alapján a kiskereskedelemben tavaly húsvét környékén, tehát március-április során több mint 7 milliárd forint bevételt keletkezett. A tavalyi bevétel értéke mintegy 5 százalékkal magasabb, mint a megelőző év azonos időszakában. A bevétel értékének emelkedése mellett a sonka és füstölt hús forgalmának mennyisége egyúttal 16 százalékkal nőtt.
Az is megállapítható, hogy a keresletet jellemzően a kicsit drágább termékek iránti igény jellemzi, tehát húsvétkor erősen koncentrált, szemben a korábbi évekre jellemző olcsóbb gyorspácolt tarja és lapocka vásárlásával. Az értékét tekintve ugyanis az összes eladásból 93 százalékot tett ki a magasabb minőségű főtt sonka, mint bármilyen olcsóbb alternatíva az elmúlt év márciusa és áprilisa során. Emellett 6 százalék jutott tehát az alacsonyabb minőségű „egyéb” sonkákra, illetve 1 százalékot tett ki a füstölt főtt sonka szekció a felmérés szerint.
Kiszámolta a Nielsen azt is, hogy egy kilogramm sonka tavaly húsvéti, mennyiségi eladással súlyozott fogyasztói átlagára 1 932 forint, ami több mint 3 százalékkal magasabb, mint a tavalyelőtti év ugyanazon időszakában. Főtt sonka esetében ez az átlagár kilogrammonkénti 2 034 forint, tehát 0,4 százalékkal több.
Érdekes, hogy a kereslet mellett a bolti eladás is koncentráltnak mondható. A legutóbbi évek húsvéti időszakait tekintve értékben a sonka 75 százalékát a 400 négyzetméternél nagyobb szupermarketekben adják el. Ezzel szemben a 2 500 négyzetméternél nagyobb hipermarketek kiskereskedelmi forgalmának piaci részesedése csökken, míg a szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401-2 500 négyzetméteres csatorna részaránya növekszik.
Miközben erős a modern üzlettípusok pozíciója, egyre inkább előtérbe kerül a csemegepult; amelynek értékben mért piaci részaránya a legutóbbi három év húsvéti periódusaiban 40, 42 majd tavaly már 43 százalékot ért el. Ennek megfelelően csökken az önkiszolgálás súlya.
Forrás: Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat
A fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat azt is megmérte, hogy az élelmiszerek kiskereskedelmének üteme hogyan változott az elmúlt évben. Becslései szerint ez a növekedési tempó egyértelműen lassult 2015. február és 2016. január között, szemben a megelőző év azonos időszakában mért értékkel. A tavalyi periódusban mintegy 1 550 milliárd forint bolti forgalmat generált a kiskereskedelem, ami 4 százalékkal volt nagyobb, mint a megelőző eladási évben. Tavalyelőtt ugyanakkor ugyanez az érték 5 százalékos volt, így 1 százalékkal lassult a kiskereskedelem üteme éves összehasonlításban.
Szerepet játszhat ebben a lassulásban az is, hogy a legutóbb mért december-januári élelmiszer forgalom csupán 3 százalékkal emelkedett, az előző évi ugyanazon időszakhoz képest, ami befolyásolta a növekedés ütemét.
A kiskereskedelmi forgalom mennyiséget tekintve is csökkenés tapasztalható, 3 százalékos növekedést mértek ugyanis a két periódust összehasonlítva, ami egy évvel korábbi hasonló éves összehasonlításban még 5 százalékos volt.
Fontos megemlíteni az egyes bolttípusok kiskereskedelmi piaci pozícióját is. Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen osztályvezetőjének információi szerint az 51-2500 négyzetméter közé eső szupermarketek értékben átlagosan 6 százalékkal magasabb forgalmat hoztak 2015. február és 2016. január között, mint egy évvel előtte. Ezzel szemben a 2 500 négyzetméter feletti hipermarketek értékben mért forgalma nem változott ebben az időszakban éves összehasonlításban hasonlóan az 50 négyzetméter és az alatti üzletekhez, ahol csak 0,4 százalékos bevétel növekedés volt tapasztalható.
Forrás: Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat
mfor.hu
