2011 júliusában összesen 744 ezren dolgoztak a közszférában, ami előző hónaphoz képest közel 2 százalékos csökkenést jelent. 2011 január-július időszakában az alkalmazottak 733 ezer fős átlaglétszáma pedig 4,7 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakának adata. Ezzel szemben a versenyszférában a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások esetében egy hónap alatt 2 ezerrel 1,868 millióra bővült az alkalmazottak létszáma. Az első hét hónap viszonylatában pedig a szférában alkalmazott 1,846 millió fő 2 százalékkal magasabb adat 2010 azonos időszakához képest.
Sok kell még a vállalt leépítéshez a közszférában
A munkaidőt vizsgálva kiderül, hogy a beinduló közmunkaprogramoknak köszönhetően előző év azonos időszakához képest 37,8 százalékos növekedés történt a részmunkaidőben foglalkoztatottak körében - 87 ezren dolgoztak ilyen formában -, ezzel szemben a teljes munkaidőben alkalmazottak létszáma 1,4 százalékkal 647 ezerre csökkent. A kormány tavaly ősszel, a költségvetés bemutatásakor egy 30 ezer fős leépítés szükségét helyezte kilátásba a költségvetési szféra alkalmazottai körében, bár ettől később visszakoztak. Tavasszal azonban Matolcsy Görgy nyilatkozata szerint 5 százalékos, 35 ezer fős létszámcsökkentés mellett kötelezte el magát a kormány, így kikerülve a bérbefagyasztásokat. Véleménye szerint ez megfelel a közszféra természetes fogyásának, amit most nem fognak pótolni. Ugyan még az sem valósult meg az adatok alapján, tegnap ismét napvilágott látott a 30 ezer embert érintő közalkalmazotti leépítés terve.
Míg idén januárban a költségvetési szférában dolgozók 692 ezres teljes létszámából 643 ezer volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma, júliusban összesen 52 ezerrel többen (744 ezren) dolgoztak a szektorban, amiből 647 ezer volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma. A 3 ezer fős növekedés pedig arra utal, hogy az emlegetett létszámleépítésből semmi sem valósult meg (a közmunkaprogramoktól eltekintve).
Kevesebben a közszférában, többen a vállalkozásoknál
2011 első hét hónapjában a közszférában a fizikai foglalkozásúak előző év azonos időszakához képest közel 10 százalékkal kevesebben voltak (212 ezren), ami az előző hónap 209,5 ezréhez képest viszont kis mértékű növekedést jelent. Nincs ez másként a szellemi foglalkozásúak körében sem: a dolgozók 521 ezer fős létszáma 2,2 százalékos mérséklődést mutat az előző év azonos időszakához képest, így összesen a költségvetési szférában 4,7 százalékos csökkenés történt. Bár, az év első hónapjához viszonyítva a legfrissebb adat 52 ezerrel magasabb, 744 ezer.
A versenyszférában 2011 január-júliusában a fizikai és a szellemi dolgozók körében is egyaránt 2 százalékos növekedés történt előző év azonos időszakához képest, és szintén ezzel azonos mértékű a bővülés a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében is. Így az 1,810 millióról 1,846 millióra nőtt egy év alatt a vállalkozásoknál alkalmazottak létszáma.
Megugró közalkalmazotti bérek
2011 júliusában az átlagos bruttó bér 210 ezer forint volt a nemzetgazdaságban, ami előző hónaphoz képest 2 ezer forintos csökkenést, 2010 júliusához képest pedig 12 ezres emelkedést jelent. Ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók bére egy hónap alatt 5 ezer forinttal 211 ezerre csökkent, a költségvetésben alkalmazottaké pedig 7 ezer forinttal 211 ezerre emelkedett. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint ez azonban csak az elmaradt prémiumok emelkedése okozhatta, ami az egyes szakmák elmaradt túlóra rendezésének köszönhető. Egy év alatt a közszféra bérei 24 ezer forintos növekedést mutattak, míg a versenyszférában csak 7 ezer forintos volt a bérnövekedés.
A legnagyobb emelkedést a közszférában alkalmazott fizikai dolgozók prémiumok és juttatások nélküli bruttó átlagkeresete produkálta, 16,7 százalékkal 133 ezerre emelkedett, míg a szellemi foglalkoztatottaké mindössze 1,9 százalékkal 215 ezerre emelkedett 2010 január-júliusához viszonyítva. A versenyszférában a fizikai dolgozók 4,2 százalékkal magasabb bért kaptak átlagosan, vagyis 138 ezer forintot, míg a szellemi alkalmazottak fizetése 4 százalékos emelkedésen esett át, így az átlagos havi bruttó bér az ő esetükben 295 ezer forint.
Élen az információ és kommunikáció szektor
Az ágazatokra lebontott bérek vizsgálatakor kiderül, hogy egy év alatt az év első hét hónapjában az információ, kommunikáció területen emelkedtek az egyik legnagyobb mértékben a bérek, hiszen 15,8 százalékos növekedés után 250 ezer forint az átlagos bruttó bér. Ennél jobb helyzetben csak a pénzügyi és biztosítási szektorban dolgozók vannak, hiszen 19,1 százalékkal emelkedett a bérük, így átlagosan 301 ezer forintot kapnak rendszeresen. Ezzel szemben az oktatás területén 5,7 százalékkal 128 ezerre, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorban 0,7 százalékkal 89 ezerre csökkentek a bérek.
Az információ és kommunikáció ráadásul a létszámbővülés terén is az élenvonalban van, hiszen 2010 január-júliusához képest 4,5 százalékkal nőtt az alkalmazottak száma. Ennél több dolgozót csak a szakmai és tudományos tevékenység területe (5,2 százalékkal), valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység tudott produkálni (5,6 százalékos bővülés történt).
Lassult a foglalkoztatás bővülése
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a foglalkoztatás bővülésének lassulása jól tükrözi a gazdasági növekedés lassulását is. Egyes feldolgozóipari beruházások hatására a létszám bővülése szerény mértékben folytatódhat, azonban a belső kereslet hiánya miatt a belső piacra termelő és szolgáltató ágazatok esetében továbbra sem várható a munkaerő kereslet növekedése.
Az év hátralevő részében 4,5 százalék körüli bérdinamikára számít a szakember, ami az infláció csökkenése miatt növekvő reálbér-növekedést eredményez. Ennek ellenére a fogyasztás feltehetően nem áll növekvő pályára a devizahitelek emelkedő terhei, illetve a lakosság óvatossági megtakarításainak felépítése miatt.
Székely Sarolta
mfor.hu
