A magyar lakáspiacon 2014 óta megfigyelhető árrobbanás nem tekinthető túlzott mértékűnek és az árak szintje még elmarad a gazdasági fundamentumok által indokolt értéktől, derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb kiadványából, az októberi lakáspiaci jelentésből. A jegybank szerint a lakosság beindult hitelezése sem tekinthető túlzott mértékűnek, mivel az általuk két éve bevezetett adósságfék szabályok átlátható keretek között tartják az eladósodási folyamatot.
Az MNB által kifejlesztett lakásárindex szerint 2016 első negyedéve során 3,8 százalékkal emelkedett a lakóingatlanok ára, míg éves összehasonlításban a nominális lakásárak 14,4 százalékkal nőttek. A jegybank előrejelzése szerint bár kissé lassabb ütemben, de tovább folytatódhat a lakásárak emelkedése, és becslésük szerint 2016 harmadik negyedévében 9 százalékos növekedést lehetett feljegyezni.
Ugyanakkor területi alapon az áremelkedés érdemi kettősséget mutat. A Budapestre vonatkozó lakásárindex több mint 50 százalékkal emelkedett az elmúlt két évben, míg a vidéki városoknál csupán 20 százalékos, a községek esetén pedig mintegy 15 százalékos emelkedés tapasztalható ugyanezen időszak alatt.
Szintén a piac heterogenitását jelzi, hogy a forgalom bővülése főként a használt lakásokra koncentrálódik. A teljes forgalom 2016 első féléve során éves összevetésben 10 százalékkal bővült, amivel az egy év alatt realizált mintegy 140 ezer tranzakció már megközelítette a hosszú távú, hozzávetőlegesen 160 ezer adásvételt számláló éves átlagot.
A piac felfutását, a kereslet növekedését segíti a háztartások javuló jövedelmi és munkaerő-piaci kilátásai, valamint az elmúlt években számottevően növekvő nettó pénzügyi vagyona. Az alacsony kamatkörnyezet a lakáshitelezés élénkülése és a befektetési célú kereslet növelésén keresztül szintén élénkítően hat.
Nem hozza a CSOK a vártat
Ugyanakkor a korábbi várakozásokhoz képest lassabb a CSOK lakáspiacot támogató hatásának felfutása. Ugyan az építési engedélyek száma megduplázódott a tavalyi év első félévéhez képest, de az új építkezések továbbra is elmaradnak a szükséges szinttől. Ráadásul a korábbi ingatlanpiaci felfutáshoz képest megnőtt az építési engedélyek és átadott új építések közti átfutási idő, az építőipari cégek ugyanis egyre nehezebben találnak megfelelő munkaerőt. Így az új fejlesztések is elsősorban a legdrágább, fővárosi piacra és agglomerációjára koncentrálódnak.
Az új és használt lakáspiaci folyamatok közti különbségek a hitelezésben is tükröződnek, az új lakáscélú hitelszerződések - amelyek egy év alatt 47 százalékkal ugrottak meg - csak igen kis, mintegy 10 százalékban finanszíroznak új lakás vásárlását vagy építését.
A jegybank tanulmánya szerint a lakásárak emelkedése összességében nem tekinthető túlzott mértékűnek, ugyanakkor a budapesti dinamikus növekedési ütem miatt ezt a piacot szorosan figyelni fogják.
mfor.hu
