Szűk 11 ezer forinttal nőttek egy hónap alatt a versenyszférában a bruttó, rendszeres (jutalmak nélküli) bérek, így értékük a márciusi megugrással elérte a 202,6 ezer forintos szintet. A közszférában a márciusi rendszeres bérek 194,8 ezer forintra nőttek, így nemzetgazdasági szinten egy hónap alatt 9, egy év alatt 10 ezer forinttal nőttek a bruttó bérek. Fellélegezhet tehát a Rogán Antal vezette Bérkommandó, hiszen sikerült elkerülnie, hogy csökkenjenek a rendszeres bruttóbérek egy év alatt.
Igaz, ha a prémiumokat is figyelembe vesszük, akkor 3 ezer forintos csökkenés figyelhető meg egy év alatt, aminek a magas bázis, vagyis a közszférában 2010 márciusában kifizetett keresetkiegészítés az oka.
Márciusban a legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (500 200 forint), ezt az információ és kommunikáció (404 700 forint), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás követte (344 600 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 500 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (141 400 forint) ágakban dolgozók kerestek.
A nettó bérek szintjén - prémiumokkal igen, családi kedvezménnyel nem számolva - 144,3 ezer forintra nőttek a bérek, ami egy hónap alatt 14 ezer forintos növekedést, míg éves szinten (a fent említett közszféra bérkiegészítése miatt) 2,5 ezer forintos bérnövekedést jelent. Vagyis a növekedés mindössze 1,4 százalék , ami jóval elmarad a 4,7 százalékos inflációtól. Ugyanakkor, ha csak a versenyszférát vizsgáljuk, akkor a nettó bérek (ráadásul a családi kedvezmények nélkül) 8,4 százalékkal nőttek, ami jóval a márciusi 4,5 százalékos fogyasztói árindex felett van. (Kérdés, mennyire lesz tartós ez a folyamat és hogy mit szól majd mindehhez az MNB a kamatdöntések során.)
Márciusban egyébként átlagosan csak a közszférában dolgozó fizikai munkások lehettek elégedetlenek, az ő rendszeres bérük 2 ezer forinttal csökkent (igaz, ez csak a márciusban nagyobb számban alkalmazott, alacsonyabb bérrel rendelkező közmunkásoknak az átlagra gyakorolt negatív statisztikai hatása), míg a versenyszférában dolgozó társaiké 10 ezer forinttal nőtt. Ugyancsak jó hónapjuk volt a szellemi foglalkozásúaknak, az ő bérük a magánszférában 14, a közszférában bő 6 ezer forinttal nőtt.
Egyre erősebb a versenyszféra
Az 5, vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozások márciusban 2662,5 ezer főnek adtak munkát, ami egy év alatt szűk 20 ezer fős bővülést jelent. Februárhoz képest, vagyis egy hónap alatt bő 20 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma ezeknél a szervezeteknél. A bővülés nemzetgazdasági szinten annak ellenére valósult meg, hogy a közmunka-program átalakítása miatt egy év alatt jelentősen csökkent a közszféra keretein belül dolgozók száma 761,5 ezerről 728,2 ezerre. Vagyis a magánszféra ezt a mennyiséget teljesen fel tudta szívni, sőt nemzetgazdasági szinten még tovább 20 ezres plusz alkalmazotti létszámot "teremtett".
A közszférában egyébként a közfoglalkoztatás nélküli 681 ezer fős létszám csaknem megegyezik a 2010. január–március havi adattal.
mfor.hu
