A tizenhárom jogszabályt módosító egészségügyi salátatörvény rendezi többek között az orvosok és egészségügyi szakdolgozók béremelését, amelyre összesen 30 milliárd forint jut idén, fedezete pedig a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adójából befolyó összeg.
A béremelés januárig visszamenőleges, a szeptemberi fizetéssel kapják meg az érintettek.
A patikatulajdonlást úgy rendezi a törvény, hogy ha a gyógyszerészek nem élnek a lehetőséggel, akkor az államé lehet a patikatulajdon elővásárlási joga. Giró-Szász András kormányszóvivő és Szócska Miklós egészségügyi államtitkár nemrégiben jelentette be, hogy a kormány megtárgyalta és elfogadta a többségi gyógyszerészi tulajdon elérését segítő patikai hitelprogramról szóló előterjesztést.
A kormány előírta, hogy a már meglévő gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonhányadnak 2014. január 1-jéig meg kell haladnia a 25 százalékot, 2017. január 1-jéig pedig az 50 százalékot.
A törvény szerint közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaság tulajdoni hányadának átruházása esetén elővásárlási jog illeti meg az érintett gazdasági társaságban tulajdoni hányaddal rendelkező gyógyszerészt, az érintett gazdasági társaság által működtetett közforgalmú gyógyszertárban munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkező gyógyszerészt, illetve bármely más gyógyszerészt vagy az államot - ebben a sorrendben.
Az érintetteknek az elővásárlási jog érvényesítésére a vételárról való értesüléstől számított 30 napon belül van lehetőségük. Ha erről nem nyilatkoznak, azt "úgy kell tekinteni, hogy nem kíván élni az elővásárlási jogával".
A gyógyszerészi tulajdoni hányad biztosítása érdekében az állam tulajdoni hányadának értékesítésére annak megszerzésétől számított három éven belül pályázatot kell kiírni, azonban itt már nem érvényesíthető az elővásárlási jog. A törvényben felhatalmazást kap a kormány arra, hogy az elővásárlási jogok gyakorlására, valamint a pályázat kiírására és lebonyolítására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg, s hogy kijelölje az állam elővásárlási jogát, illetve tulajdonosi jogait gyakorló szervet.
Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény rögzíti az implantátumregiszter létrehozását is. A rendelkezés célja, hogy a beültetett orvostechnikai eszközök a betegbiztonság érdekében nyomon követhetőek legyenek. A nyilvántartás a beteg adatain túl rögzíti a beültetés, eltávolítás vagy csere időpontját, annak okát, továbbá az implantátum nevét, típusát, gyártási tételszámát, a gyártó nevét, a forgalmazó nevét, székhelyét, akitől az implantátumot az egészségügyi szolgáltató beszerezte, a beültetést végző orvos nevét, pecsétszámát, valamint a beültetést végző egészségügyi szolgáltató nevét, működési engedélye számát.
A regiszterből a betegadatokat az utolsó adatrögzítéstől számított 50 év elteltével kell törölni.
Az egészségügyi munkaerő feltérképezéséhez szükséges intézkedésekről is rendelkezik az elfogadott jogszabály. A törvény felhatalmazza a kormányt, hogy hozza létre a praxiskezelőt, amely nyilvántartást vezet a praxisjogokról és a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetekről és gondoskodik azok meghirdetéséről, továbbá regisztrálja a praxisjogra vonatkozó adásvételeket is.
A jogszabály rendelkezik a különböző pénzbeli ellátások megállapításának szabályairól is. E szerint a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj a jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka lehet. A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Az ennek kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat kormányrendeletben állapítja meg.
Továbbá a törvény lehetőséget ad arra, hogy a szülő méltányossági táppénzt kapjon 12 éves vagy annál idősebb (de 18 évesnél fiatalabb) gyermeke kórházi kezelésének időtartamára, ha a gyermek mellett marad a kórházban.
MTI
