A tanulmányban a szerzők alapvetően két csoportra bontották az albérletet keresőket: egyrészt azokra, akik hosszú távon tervezik az ingatlanok bérlését, mivel nem rendelkeznek saját tulajdonnal, másrészt a felsőoktatási intézményekben tanulók csoportjára. Véleményük szerint utóbbiak köre az, amely jellemzően meghatározza az albérletpiacot, hiszen nagyobb fluktuációt generál.
Az albérlethirdetések számának változásából látható, hogy a februári, valamint a szeptemberi felsőoktatási képzések indulása jelentős hatással van az albérletek kínálati oldalára, hiszen a ponthatárok kihirdetéséhez kötődően, valamint a képzések tényleges indulásakor nyílik lehetőség az ingatlanok jobb áron történő újbóli bérbeadására. Így várhatóan a keresztfélévek indulásakor, vagyis a januári és a februári időszakban várható az újabb nagy lakáskeresési hullám, addig az októberihez hasonlóan "nyugodt" piacot láthatunk.
Ugyanakkor a szerzők szerint az egész évet nézve 2015-ben nem nőtt jelentősen az albérletkeresők száma, így nem a keresleti oldal okozza az árak emelkedését. Véleményük szerint az albérleti piacon tapasztalható változások elsődleges mozgatórugója a kiadói körből kikerült lakások magas száma, amely az eladói piacon jelent meg.
mfor.hu: ezek a kiadó lakások véleményünk szerint Budapest belvárosában sokkal inkább a rövid távú, pár napos, az Airbnb és a Booking szolgáltatásaira épülő lakáskiadások kínálatát gyarapítják.
A GKI és a Jófogás közös elemzése ugyanakkor megállapítja, hogy az albérleti piac szinte csak a fővárosban és a megyei jogú városokban működik érdemben. A fővárosi és regionális albérletpiac különbözőségét jól szemlélteti, hogy míg vidéken már akár egy 3 szobás lakás is bérelhető 100 000 forint körül, addig Budapesten ezért az összegért egy egyszobás lakást lehet kivenni.
mfor.hu
