A javaslatot Rogán Antal és négy fideszes párttársa, valamint egy KDNP-s képviselő terjesztette a parlament elé, és a gazdasági bizottság támogatta általános vitára kerülését. Rogán Antal az ülésen a munkaadók felmérésére hivatkozva azt mondta, hogy 40-45 milliárd forintba kerülhet a kötelező bérkompenzáció, ugyanakkor a nyereségadó és az adminisztráció csökkentésével ennél több pénz marad a vállalkozásoknál.
A munkaadók szerint a versenyszférában a munkáltatóknak és a munkavállalóknak kell megállapodniuk a bérek emeléséről, és úgy vélik: az, hogy egy friss javaslat alapján a kormány határozna a béremelésről, veszélyeztetheti a foglalkoztatás biztonságát.
A szakszervezeti vélemények megoszlottak a javaslatról: az Autonómok és az MSZOSZ elnöke is csak tüneti kezelésnek nevezte a tervezetet, mivel kifogásolták, hogy az alacsony keresetűek nettó bérének szinten tartása nem elég a reálkeresetek csökkenésének megállításához. Úgy vélték, a javaslattal a kormány csak elismerte, hogy hiba volt így bevezetni a 16 százalékos egykulcsos szja-t és kivezetni az adójóváírást. A Munkástanácsok elnöke ugyanakkor pozitív, a munkavállalók számára mindenképpen kedvező lépésnek tartja az elképzelést.
A BDO Magyarország szerint bár a személyi jövedelemadó változások életbe lépése nyomán a sajtóban már régóta lehetett olvasni az úgynevezett „bérkommandóról”, az most látszik valóban megvalósulni. A cég szerint bizonyos szektorok munkáltatói munkakörök összevonásával, pozíciók, munkahelyek megszüntetésével tudják majd csak teljesíteni a kormány által a jövőben rendeletben előírt béremelést.
Jó hírnek nevezték, hogy önmagában a kompenzáció elmulasztása nem lesz bírságalap, viszont egyéb munkaügyi szabálytalanságok esetén súlyosbító tényezőként veszik azt figyelembe. A tanácsadó úgy véli: komoly visszatartó hatása lehet a közbeszerzésekből és a költségvetési forrásokból való kizárásnak, hiszen ma kevés magyarországi cég engedheti meg magának, hogy évekre kizárja magát az állami forrásokból.
A télen felállított, Rogán által vezett bérkommandónak egyébként az év első két hónapjában úgy tűnt, hogy nincs eredménye, hiszen februárban tavaly október óta nem látott szintre csökkentek a bruttó bérek. Márciusban azonban a jelek szerint megkezdődtek a béremelések, nettó szinten, családi kedvezmények nélkül a magánszféra átlagos bére 8,4 százalékkal nőtt, ami jóval magasabb volt a 12 havi inflációnál. Áprilisban aztán a bruttó átlagkeresetek 5,9 százalékkal emelkedtek 2010 hasonló időszakához képest, ez a januári szja-változások miatt átlagosan 7,6 százalékos nettó keresetnövekedést jelentett. A 4,7 százalékos inflációt figyelembe véve ez alapján a reálbérek 2,8 százalékkal emelkedtek. A családi kedvezmény figyelembe vétele nélkül azonban a nettó bérek 4,5 százalékkal nőttek, azaz a reálbérek kismértékben csökkentek.
mfor.hu/MTI
