3p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2009 első négy hónapjában 1,1 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 0,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, jelentette a KSH. A reálkereset (a fogyasztóiár-index 3,1 százalékos növekedése mellett) 2,2 százalékkal maradt el az előző évitől.

A versenyszférában 0,4 százalékkal emelkedett; a költségvetési szférában (döntően a 13. havi juttatás kifizetésének változása miatt) 8,6 százalékkal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január–áprilisban átlagosan 2 millió 667 ezer volt.

2009. január–áprilisban a költségvetési szférában 716 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 864 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 3,8 százalékos csökkenését jelentette az előző év azonos időszakához képest. A költségvetés által finanszírozott közfoglalkoztatás kiterjedtségének növekedése következtében a költségvetési szférában kisebb mértékű létszámfogyás (0,4%) következett be, mint a versenyszférában (5,4%).

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 196 900 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 195 200 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 204 300 Ft-ot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,1 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év január-áprilisában. Ezen belül a versenyszférában 4,9 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13-ik havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 7,5%-kal maradtak el az előző évitől.

Jelentősen felülmúlták az előző év azonos időszaki kifizetéseket az energiaipar (12,9%), az ingatlanügyletek (7,4%), az építőipar (6,1%), valamint a szállítás, raktározás (5,7%) január–áprilisi keresetei. A tavaly februári kiemelkedően magas jutalmak kifizetése miatt viszont mintegy 4 százalékkal maradt el attól a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágé.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első négy hónapjában átlagosan 4,6 százalékkal haladta meg az előző év január-áprilisit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,6 százalékkal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 2,1 százalékkal lett magasabb.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 121 200 Ft-nak felelt meg; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 89 200 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 153 900 Ft). A nettó kereset így átlagosan 0,8 százalékkal volt magasabb az előző évinél; ezen belül a versenyszférában 3,5 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 5,8 százalékos csökkenés jelentkezett.

A 209 600 Ft-os nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,9 százalékkal emelkedett az előző év január–áprilisához képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1 százalékot tett ki.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!