A legutóbbi, 2005 őszén lezajlott adatfelvétel óta lényeges egyenlőtlenség-csökkenés következett be. "Az egyenlőtlenség csökkenése alapvetően egy lefelé nivelláló folyamat eredménye volt, elsősorban a legfelső népességtized és a középső népességtizedek közötti távolság csökkent" - mondta Tóth György István, a "Köz, teher, elosztás" című, TÁRKI Háztartás Monitor Jelentések 2008 kutatás vezetője.
Mint magyarázta, a felső középrétegek lefelé csúsztak a jövedelemelosztásban, az alsó középrétegek pedig felfelé mozdultak el 2005 és 2007 között. A középjövedelem kétszeresénél többel rendelkezők száma csökkent a legnagyobb mértéken - tette hozzá.
Az adatfelvétel időszakát - 2006 októberétől 2007. szeptemberig - egy erősen lassuló GDP-növekedés, emelkedő infláció, csökkenő reálfogyasztás és nagyon erős nettó reálkereset-csökkenés jellemezte - mutatott rá Tóth György István. Közölte, az a hipotézisük, hogy a 2005 és 2007 közötti változások alapvetően az állami újraelosztási, valamint az adó- és támogatási politikáknak tudhatók be.
A sajtótájékoztatón közreadott jelentésben olvasható, hogy a vizsgált időszakban megfigyelt tendenciák a jövedelem-eloszlás oldaláról nem jártak a relatív szegénység növekedésével. Magyarországon 2007-ben a teljes népesség 13 százalékát tekinthetjük szegénynek. Ez az arány a relatív jövedelmi szegénység változatlanságát mutatja 2005-höz képest - írták.
A TÁRKI szerint az adatok a többi között azt mutatják: a szegénység kockázata csökken az életkorral, a megtakarítással rendelkező háztartások száma nem változott 2005 és 2007 között, háztartási szinten csökkent az informális jövedelmek előfordulása, a lakosság igen kis aránya tanul felnőttkorában, valamint a nyelvtudásban még mindig nagy a lemaradásunk Európa fejlettebb országaihoz képest.
