Durván csökkent a fizikai dolgozók keresete
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki gyorsjelentése szerint 2012 márciusában 8000 forinttal volt alacsonyabb a közszférában elérhető bruttó átlagkereset - átlagosan 189 800 forintért végezték a munkát a nemzetgazdasági ágban alkalmazottak. A mostani változás egyébként már egy tavaly december óta tartó trendet követ, azóta összesen ugyanis száz forint híján 24 ezer forinttal esett vissza a közszféra átlagos bruttó bére. (A decemberi magasabb béradat annak köszönhető, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint akkor kerültek elbocsátásra a közmunkások, így a kieső közmunkások alacsony bére feljavította az akkor átlagot.) Az is biztos, hogy mindennek oka nem a prémiumfizetésekhez köthető, hiszen a rendszeres, jutalmak nélküli átlagkereset is 195 ezer forintról 186 600-ra mérséklődött egy hónap alatt, tehát szinte ugyanannyival, mint a bruttó keresetek. Ennek megfelelően pedig a nettó bérek is visszaestek: 128 200 forintról 123 200 forintra.
Az adatokból kiderül az is, hogy a közszférában foglalkoztatottak közül a fizikai dolgozók keresete váltotta ki ezt az egész folyamatot, ami szintén a közmunkára utal, hiszen egy hónap alatt kicsivel több, mint 10 ezer forinttal 121 600-ra zuhantak a bruttók. Ráadásul ezek a változások még előző év azonos időszakához képest is többezer forintos visszaesést mutatnak.
A közmunkások magas száma és alacsony keresete, valamint az adójóváírás idei kivezetése az alcsony keresetűek nettó bérének csökkentését eredményezte, így a közszférában a nettók két és féléves mélypontra estek vissza. A márciusi 123 ezer forintos nettónál alacsonyabbra 2009 októberében volt példa, amikor is 122,5 ezer forintot vihettek haza.
Ha azonban figyelmen kívül hagyjuk a közfoglalkoztatottakat, a KSH jelentése szerint a költségvetési intézményeknél dolgozók alapilletménye 3,2 százalékkal emelkedett márciusban. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágakban következett be, a 2012. évi garantált bérminimum változása miatt.
Mindezekkel szemben a versenyszférában átlagosan tovább növekedtek a bérek a statisztika alapján, hiszen nemcsak a szellemi dolgozók bruttója emelkedett egy hónap alatt (307 ezerről 313 800-ra), de a fizikai munkások sem panaszkodhatnak, hiszen valamivel több, mint 6000 forinttal 159 ezerre emelkedett márciusban a bruttó átlagkeresetük. Így pedig a versenyszféra bruttó bérelőnye még élesebbé vált hazánkban, amit az alábbi grafikon is szemléltet.
Az, hogy ebben az ágazatban emelkedő bérek voltak jellemzőek a vizsgált hónapban, kiegyensúlyozta a közszféra durva bércsökkenését, és így hazánkban az átlagos bruttó kereset márciusban 216 500 forintról 222 700-ra emelkedett a KSH közlése szerint.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a bérekkel kapcsolatban úgy véli, hogy azok alakulása nem tükröz se béroldali, se keresletoldali inflációs nyomást. A reálbérek csökkenése miatt a belső kereslet további szűkülése várható, ennek ellenére a jegybank nem csökkentheti az alapkamatot az igen jelentős stabilitási kockázatok, valamint a várhatóan jövőre sem teljesülő 3 százalékos inflációs cél miatt. A kamatok csökkentéséhez az IMF megállapodás mellett a forint erőteljes erősödésére lenne szükség, hogy elérhetővé váljon az inflációs cél.
Éves csúcsra ugrott a közmunkások száma
Ha megvizsgáljuk a közölt létszámadatokat, akkor rögtön kiderül, hogy a közszféra bérváltozásait nem a bérek visszafogása, csökkentése generálta, hanem a fizikai munkások létszámváltozása, ezen belül is a közmunkások létszámának márciusi megugró adata. Az előző havi 47 700 fő 93 600-ra gyarapodott, ilyen magas számra pedig 2010. decembere (101 ezer fő) óta nem volt példa. A mostani adat egyébként nem is meglepő annak fényében, hogy februárban és márciusban is az újonnan létrejövő munkahelyeknek közel 80 százaléka állami támogatással jött létre, ami a közfoglalkoztatási rendszer elemeit is magába foglalja. Az év harmadik hónapjában ráadásul az új munkahelyeknek több mint 70 százaléka csak közmunkát jelentett.
Így a hazánkban fizikai alkalmazottként munkát végzők létszáma 53 ezer fővel gyarapodott egy hónap alatt, amivel szemben a szellemi foglalkozásúak mindössze alig 4000-rel lettek többen. Nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a létszámokat látható, hogy a közszféra a fentieknek köszönhetően 46 200 fővel (758 ezerre), a versenyszféra pedig közel 11 ezer fővel (1,807 millióra) bővült. Így pedig a nemzetgazdasági szintű statisztika februárról márciusra 58 500 fővel többen álltak alkalmazásban, vagyis 2,669 millióan. Előző évhez képest ez stagnálást jelent, hiszen mindössze 0,2 százalékos volt a változás.
A problémát ugyanakkor a versenyszféra gyengesége jelenti, melyről egyébként a reggeli cikkünkben is írtunk: egy éve már, hogy folyamatosan csökken a piac önerejéből létrejött munkahelyek száma. Ezt a KSH is alátámasztja a statisztikájával, hiszen a versenyszférában alkalmazásban állók létszáma előző évhez képest csökken, viszont márciusban kedvező volt, hogy bár a trend folytatódik, de legalább nem gyorsul.
Székely Sarolta
mfor.hu
