Szeptember 28-án két bejelentés történt a novemberi kiegészítő nyugdíjemelés mértékére. A miniszterelnöki 11 hónapra visszamenőlegesen közel 50 százalékot tartalmazott. Ebből akár 4,5 százalékos kiegészítő nyugdíjemelés is következhetett. Néhány órával később Gulyás Gergely már csak 3,5 százalékos kiegészítő nyugdíjemelést jelentett be. Ezt alátámasztandó indoklása szerint a nyugdíjas infláció 2023-ban várhatóan 18,5 százalék lesz.
A két bejelentés éles ellentmondásban van egymással - állítja Angyal József okleveles adószakértő, matematikus, aki szerint a korábbi inflációs előrejelzések alapján a miniszterelnöki bejelentés felel meg a terv- tényszámoknak. Gulyás Gergely indoklása viszont ellentétes az 1997. évi LXXXI. (Tny.) TB nyugellátásról szóló törvény 62.§ (3) és (4) bekezdésben foglaltakkal.
Valótlan számokon alapul tehát a 3,5 százalékos kiegészítő nyugdíjemelés.
A Tny. 62.§ (4) bekezdése élesen elkülöníti az év eleji nyugdíjemelést, az évközi kiegészítő nyugdíjemeléstől. A Tny. 62.§ (4) bekezdés: „A (3) bekezdés szerinti nyugdíjemelésnél a nyugdíjasok fogyasztóiár-növekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztóiár-növekedés várható mértékét.”
A fenti táblázat Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter augusztus végén tett augusztus-december hónapokra tett becslését és az első héthavi tényadatokat tartalmazza. Ez a becslés jelölte meg a nyugdíjas infláció várható éves mértékét 18,5 százalékban. Ez is csak úgy jön ki, ha augusztus-december hónapokra a becsült infláció felső határával megegyező nyugdíjas inflációt tételezünk fel.
A 3,5 százalékos nyugdíjemelésnél figyelembe vett 18,5 százalékos várható nyugdíjas infláció ellentétes a Tny. 62.§ (4) bekezdésben foglaltakkal, mert az nem a „nyugdíjasok fogyasztóiár-növekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét” vette figyelembe, hanem csak az első hét hónapot.
De jogsértő amiatt is, mert azzal a feltevéssel élt, hogy a nyugdíjas infláció az év utolsó öt hónapjában már nem fogja meghaladni a fogyasztóiár-index várható mértékét. Ennek ellentmondanak a rendelkezésre álló tényadatok - véli Angyal József. Szerinte már az augusztusi tényadat is cáfolta ezt az alaptalan feltevést, mert augusztusbban is 0,8 százalékkal meghaladta afogyasztóiár-emelkedést a nyugdíjas infláció.
A rendelkezésre álló január-augusztus tény és szeptember-decemberi tervadatoknak legalább 4,1 százalékos, legfeljebb 4,5 százalékos kiegészítő nyugdíjemelés felel meg.
Szeptember végén tette közzé Nagy Márton az első nyolc hónap tényadatára alapozott becslésre vonatkozó előrejelzését. Ebben egyrészt az augusztus havi infláció 0,4 százalékkal meghaladta az előzetes becslést, és a hátra lévő négy hónapra is megemelésre kerültek a korábbi becsült adatok. A nyugdíjas tény-infláció (23,2 százalék) az év első nyolc hónapjában 1,3 százalékkal meghaladta a fogyasztóiár-indexet (22 százalék).
Ez a becslés már nem tartalmazott előrejelzést a várható nyugdíjas inflációra. A fenti táblázatban a január-augusztus havi legkisebb nyugdíjas inflációs többletnél (0,7 százalék) kisebb értékkel, 0,6 százalékos többlettel számoltam. Ennek alapján a nyugdíjasok éves várható fogyasztóiár-indexe 19,1 százalék. Ebből pedig minimálisan 4,1 százalékos kiegészítő nyugdíjemelés következik, de lehet akár 4,5 százalék is. Ha ezeket az értékeket átszámítjuk 11 hónapra, akkor
a visszamenőleges nyugdíjemelés 45,1-49,5 százalék közé kell hogy essen.
Ez teljes mértékben megfelel a miniszterelnöki bejelentésnek: „közel félhavi nyugdíj-kiegészítésére számíthatnak a nyugdíjasok”. Ahhoz, hogy a „pontos elszámolás, hosszú barátság” a nyugdíjasokkal megvalósuljon a kiegészítő nyugdíjemelésnek 4,1-4,5 százalékos sávba kell esnie. A bejelentett 3,5 százalékos emelés ellentétes a miniszterelnöki bejelentéssel. Ennek oka, hogy a számítása jogszabályellenes - mutat rá Angyal József. Szerinte egy kormányrendelettel megoldható lenne az alacsony nyugdíjak értékállóságának megőrzése.
Folyamatosan napirenden van az alacsony nyugdíjak értékállósága. A problémára az okleveles adószakértő, matematikus szerint létezik egy nagyon egyszerű matematikai megoldás, amelyik segítené az alacsony nyugdíjak értékállóságának megőrzését:
Az alacsony nyugdíjak értékállóságának növelése érdekében az átlagnyugdíjra számított százalékos emelést kapná meg mindenki egységesen. Ez egy kormányrendelettel megoldható lenne már most, a novemberi kiegészítőnyugdíj-emelésnél. Ennek a költségvetési kihatása sem lenne, de lényegesen javítaná a „kisnyugdíjak” vásárlóerejének növelését.
Számszerűsítve: a 2022-es 182 ezer forint átlagnyugdíjjal és 4,1 százalékos kiegészítő nyugdíjemeléssel számolva, novemberben mindenki egységesen 7462 forint kiegészítő emelést kapna. A miniszterelnöki bejelentének megfelelő, 4,5 százalékkal számolva egységesen 8 190 forint lenne a kiegészítő novemberi juttatás.
