A Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába tavaly kilenc százalékkal több ilyen dokumentum tényét jegyeztek be, mint egy évvel korábban. Elsősorban azok kötnek vagyonjogi szerződést, akik nem az első kapcsolatukban élnek vagy jelentősebb vagyonnal rendelkeznek. Egyre többen szerződnek azonban azért is, hogy elkülönítsék az egyik fél vállalkozását érintő adósságot, és ezzel egy probléma esetén megóvják a közös családi vagyon egy részét. Ugyanakkor sok megállapodás nem szerepel a nyilvántartásban, így viszont harmadik féllel – például egy bankkal – szemben nem feltétlenül hatályos.
Érvényes házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést kizárólag közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan lehet kötni, az otthon, egymás között írt megállapodás akkor is érvénytelen lesz, ha azt tanúk is aláírták, jegyzi meg a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) sajtóközleményében.
A közjegyzők tapasztalatai szerint a leggyakrabban azok kötnek házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést, akik nem az első kapcsolatukban élnek. Így tudják leválasztani a korábbi életükben keletkezett vagyont vagy adósságot. Ezzel egyúttal azt is befolyásolni tudják, hogy mi és hogyan kerül a hagyatékukba, ami különösen fontos lehet, ha nem csak egy házasságból született gyermekük. Szintén gyakran kötnek házassági vagyonjogi szerződést akkor, ha az egyik fél jóval vagyonosabb, mint a társa.
Főleg házakról, lakásokról, autókról, értékpapírokról, üzletrészekről rendelkeznek egy szerződésben, de vannak, akik kifejezetten részletesen szabályozzák jövőbeli vagyoni viszonyaikat. Például megegyeznek, hogy melyik fél fizeti majd a rezsit vagy milyen arányban törlesztik a közösen felvett lakáshitelt.
„Egy házassági vagyonjogi szerződés az általánosan elterjedt nézettel szemben nem csak akkor segíti a feleket, ha véget ér a kapcsolatuk. Kifejezetten hasznos lehet olyan esetekben, amikor az egyik fél a vállalkozásához vagy más okból hitelt vesz fel” – hívja fel a figyelmet dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke.
A közjegyzők azt tapasztalják, hogy noha egyre többen kötnek ezért házassági vagyonjogi szerződést, nem ez a tipikus ok. Pedig ezzel a szerződéssel számos kockázattól, így egy vállalkozás csődjének, egy nem fizetett hitel vagy károkozás következményeinek terhétől is megkímélhető a másik fél. Ha nincs házassági vagyonjogi szerződés, akkor a házassági vagyonközösség miatt – ha nem különíthető el egyértelműen, hogy mi számít a felek közös, illetve különvagyonába – nemcsak az életközösség során szerzett bevételek, hanem általában a kötelezettségek, hitelek, adósságok is közösek. Viszont amennyiben egy vagyonjogi szerződésben világosan el van határolva, mi számít különvagyonnak, akkor a másik fél különvagyonából nem követelhető a tartozás.
Ehhez azonban az is elengedhetetlen, hogy a vagyonjogi szerződést bejegyezzék a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába (HÉVSZENY). Egy szerződés ugyanis harmadik féllel, például egy bankkal szemben, csak ezután hatályos, vagy akkor, ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. A bejegyzést a házastársak, illetve élettársak személyesen kérhetik a lakóhelyük vagy tartózkodási helyük szerint illetékes vagy a szerződést közjegyzői okiratba foglaló közjegyzőtől.
Régebbi házassági vagyonjogi szerződés is bejegyeztethető a HÉVSZENY-be, amennyiben az megfelel a hatályos jogszabályok szerinti kritériumoknak.
