A fizetések évek óta emelkednek országos átlagban, 2017-ben a KSH adatai szerint a - kedvezmények nélkül számolt - nettó bérek például éves összevetésben 12,9 százalékkal nőttek. Ez a béremelkedés a 19-29 éves korosztály jelentős részét is érinti: a K&H ifjúsági indexe szerint a fő- vagy mellékállásban dolgozó fiatalok fele érzékelt pozitív változást ezen a téren.
A fiatalok többségének, 53 százaléknak főállásból van fizetése. A családtól kapott anyagi támogatásra a fiatalok 30 százaléka támaszkodik csak, míg az államtól kapott pénzügyi támogatás 19 százalékuk számára jelent bevételt. A mellékállásból, alkalmi munkából keresethez jutók aránya pedig 25 százalék.
A béremelést tapasztaló fiatalok esetében a leggyakoribb összeg a 11-20 ezer forint volt. Érdekes, hogy akik csak kisebb mértékűnek mondták a fizetésemelkedést, azoknak a nettó bére átlagosan 36 ezer forinttal növekedett.
A fiatalok a szüleik esetében is javuló anyagi helyzetet érzékelnek: bár 18 százalék nem tudott véleményt mondani, 33 százalékuk szerint nőtt a szüleik fizetése, míg csökkenésről mindössze 7 százalék számolt be. Vagyis majdnem ötször többen mondják, hogy javult a szülők anyagi helyzete. A megkérdezettek 42 százaléka pedig úgy érzékelte, hogy nem változott szüleinek a keresete.
A fiatalok 30 százaléka a szülőktől kap rendszeresen támogatást, a korosztály fiatalabb tagjainál, a 19-25 éveseknél a szülői támogatás aránya ennél még nagyobb, 44 százalékos. Ezzel szemben a 26-29 éveseknél csak tízből csak egy megkérdezett szorult folyamatosan a szülei segítségére. A diákok több mint felét, 55 százalékát támogatják a szülei. Az aktív keresők viszont kevésbé szorulnak rá erre: mindössze minden hatodik fiatal - az érintettek 17 százaléka - kap pénzügyi segítséget a szüleitől.
