Megindult a nyugdíjpénzek kifelé vándorlása a pénztárakból lakáscélra. A kormány az idei évben engedélyezte, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai a 2024. szeptember 30-i egyenlegük erejéig adó- és járulékmentesen felhasználhassák az egyéni számláikon összegyűlt összeget lakáscélú kiadásokra, erre az év végéig van lehetőségük a pénztártagoknak. Azt is engedi a jogszabály, hogy a pénztártag ne csak a saját, hanem közeli hozzátartozója lakáscélú kiadásait is fedezze a megtakarításból.
Komoly vita volt arról, hányan fognak élni a lehetőséggel, és mekkora nyugdíjpénztári tartalék kerülhet így a lakáspiacra. A kormány előzetes becslései 300 milliárd forintról szóltak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen publikált Biztosítási, pénztári, tőkepiaci és fogyasztóvédelmi jelentésében azonban ennél jóval szerényebb számokkal kalkulál.
Az MNB szerint az év végéig 215 milliárd forintnyi nyugdíjpénz kerülhet mindössze a lakáspiacra. A pénztárak ennél pesszimistábbak – legalábbis a maguk szempontjából –, ők 361,5 milliárdos kifizetést valószínűsítenek, vagyis még a kormánynál is nagyobb mozgást várnak a számlákon.
Az első negyedévben kevés mozgás volt
Az év első három hónapjában mindenesetre nem ugrottak rá a pénztártagok a lehetőségre. Mindössze 16,6 ezer fő nyújtott be ingatlancélú kifizetési igényt az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz, ami a 2024. szeptember 30-ai taglétszám (1 millió 69 ezer fő) 1,5 százaléka. Az ingatlancélú szolgáltatásokra összesen 38,0 milliárd forint kifizetési igény érkezett, ami az önkéntes nyugdíjpénztárak 2024. szeptember végi szektorszintű fedezeti tartalékának 1,8 százalékát tette ki. Tekintettel a 60 napos ügyintézési határidőre, a kifizetések összege 16,6 milliárd forint volt az első három hónap során, a többi pénz később érkezhetett meg.
A január-márciusi időszakban a jelzáloghitel elő- és végtörlesztésére érkezett igénylések értéke volt a legnagyobb (16,2 milliárd forint), ami a 43 százalékát jelenti az összes igénylésnek. A második legfontosabb csoportot a lakás, lakóház megvásárlására benyújtott igények jelentik (12,0 milliárd forint), 32 százalékos részesedéssel. A harmadik legfontosabb kategóriának a lakás és lakóház korszerűsítésére, felújítására vagy bővítésére beérkezett igények számítanak (6,1 milliárd forint), ennek a részesedése a kifizetésekből 16 százalékot tett ki. A további hat csoport (például önrész biztosítása lakáshitelhez, telekváráslás vagy építkezés) az igénylések értékének mindössze 10 százalékát adta.
Fotó: Depositphotos
Csak az nyúlt hozzá, akinek volt mihez
Az átlagos igénylés közel 2,3 millió forint volt. A felmérések szerint főleg azok a pénztártagok csapolták meg az egyenlegüket, akik egyébként is rendszeresen fizettek tagdíjat. A nyugdíjpénztáraknál ez nagyjából a tagság fele, 2024 utolsó három hónapjában 52 százalék fizetett be aktívan az egyenlegére, a többiek csak tartogatták ott a pénzt.
Az aktív tagok átlagosan 2,7 millió forintot vettek ki lakáscélra. Célszerű volt azoknak is hozzányúlniuk a nyugdíjpénzhez, akik nem fizették a tagdíjakat, hiszen így a megtakarításuk csak lassan gyarapodott, ráadásul az adókedvezményt sem tudták igénybe venni a befizetések után. Ők átlagosan mindössze 1,1 millió forintot vettek ki lakáscélra. A többség egyébként aktív tag volt, a kifizetést kérők nagyjából háromnegyede fizetett tagdíjat 2024 utolsó negyedévében.
Az átlagos kifizetés viszonylag magas volt a pénztárakben lévő átlagos egyenleghez képest, amely jelenleg 2,1 millió forint körül van.
A legtöbb tagnak azonban ennél jóval kisebb megtakarítása van, mivel a vagyon eloszlása nagyon egyenlőtlen. 2024. szeptember végén 459 ezer tag, vagyis 43 százalék félmillió forintnál alacsonyabb, további 314 ezer tag (körülbelül 30 százalék) 0,5-2 millió forintos pénztári megtakarítással rendelkezett. Ez alapján a tagok közel háromnegyede esetében nem várható, hogy addicionális lakáspiaci keresletet generálnának, esetükben legfeljebb hiteltörlesztés vagy kisebb felújítás valószínűsíthető.
Csak pár tízezer tagnak van számottevő megtakarítása
Továbbá az a korosztály, amelyik leginkább rendelkezhet a saját lakás vásárlásának igényével, várhatóan csak kis számban tud majd nyugdíjcélú megtakarításából elegendő önerőt biztosítani ehhez: a 41 évnél fiatalabb pénztártagok száma 216 ezer fő volt 2023 végén, és átlagosan csupán mintegy 800 ezer forintos pénztári megtakarítással rendelkeztek.
A pénztártagok egy szűk, 38 ezer fős rétegének pénztári egyenlege ugyanakkor a 10 millió forintot is meghaladja, ők birtokolják a pénztári vagyon közel egyharmadát, 634 milliárd forintot.
Az ő esetükben a megtakarítás már könnyedén önerőként szolgálhat lakásvásárláshoz, vagy fedezheti egy teljeskörű lakásfelújítás költségeit. A nagyobb vagyonnal rendelkező, jellemzően idősebb pénztártagok esetében az is elképzelhető, hogy gyermekük lakáscéljait támogatják az önerő biztosításával, melyet a kormányjavaslat megenged.
Új idők jönnek
Legalábbis ez volt tavaly novemberben, amikor az MNB kiadta az akkor aktuális Pénzügyi stabilitási jelentését. Azóta viszont több minden változott. Egyrészt indul az új Otthon Start hitelprogram, amely felpörgetheti a kifizetési igényléseket, mivel akár 1-2 millió forintnyi egyenleg is jól jöhet önerő gyanánt azoknak, akik szeretnék felvenni a kedvezményes lakáshitelt, akár a gyerekeik számára is.
Fotó: Depositphotos
Szintén elgondolkoztató, hogy folytassák-e a nyugdíjcélú megtakarításukat azok a családanyák, akik szja-mentességet kapnak, így nem tudják majd a jövőben kihasználni a pénztári befizetések után járó adókedvezményt. Bár a pénztárak hosszútávon bizonyítottak, a magas infláció ellenére is reálhozamot értek el, és az árfolyamok az idén is biztatóan alakulnak, ez a megtakarítási forma adókedvezmény nélkül nem marad különösebben vonzó.
Azoknak pedig, akik ki tudják használni az adókedvezményt, szintén célszerű eljátszani az idén a „kiveszem-visszateszem” trükköt. Vagyis lakáscélra kivenni annyi megtakarítást, hogy a maximális adókedvezményhez szükséges összeget, évente 750 ezer forintot vissza tudják tenni a pénztárba, és így megkapják jövőre a 150 ezer forintos visszatérítést. Az MNB is azzal számol, hogy a legtöbb kifizetés a második és a negyedik negyedévben várható a pénztáraknál, az év végi hajrá mellett pedig több érv is szól.
