Nőnap alkalmából kaptunk egy rakás tematikus közleményt. Kiválogattuk közülük a legérdekesebbeket, és összegeztük a tanulságokat.
A nemzetközi nőnap alkalmából ma nyilván ki se lehet látni a női témájú kutatásokat kivonatoló sajtóközleményekből. Ezek között jócskán vannak bénábbak és erőltetettebbek is, viszont kaptunk pár olyan dokumentumot, melyek valóban érdekes megfigyeléseket tartalmaznak a nők helyzetéről - elsősorban Magyarországon. Ebben a posztban összesítjük a szerintünk figyelemre érdemes felméréseket.
Két könnyedebb témával kezdünk: a tévézéssel és a pénzköltéssel. Előbbi felmérését a Nielsen szolgáltatta. Adataik szerint a nők többen és többet tévéznek, mint a férfiak. 2017-ben Magyarországon a tévénézők 57%-a volt nő. A 18 évnél idősebbek naponta átlagosan 4 óra 59 percet töltöttek a képernyők előtt, nemekre bontva ebben van differencia: a nők esetében 5 óra 20 perc, a férfiaknál pedig 4 óra 34 perc volt. A magyar nők a nap minden szakában többet nézik a képernyőt, de a csúcs 20:50 körül jön el.
A kutatás igazolt pár sztereotípiát. Csatornáknál az általános szórakoztató, életmód, zene- és gyerekcsatornák közönségének több mint 60%-a volt nő. A hír- és filmcsatornák nézői között nagyjából egyensúlyban voltak a nemek, míg a sport- és ismeretterjesztő csatornák közönségében egyértelműen a férfiak domináltak.
Ami pedig magukat a műsorokat illeti, ott is a prekoncepciók érvényesülnek. Kezdjük a leghangosabbal:
a nők imádják a szappanoperákat.
Ezek, és az önálló epizódokkal futó vagy folytatásos sorozatok bámulásával töltik el a napi tévéidő 25%-át. 8% jut a nőknél a hírműsorokra. A vígjátékok, akciófilmek és reality show-k részesedése megközelítőleg azonos a férfiakéval, 4,5 százalék. A férfiak már csak 16%-nyit sorozatoznak, és a nőkhöz hasonlóan 8%-nyit hírműsoroznak. Az akciófilmekre náluk 7,2% jutott, ezt követik (5%-kal) a vígjátékok. A férfiak listáján 9. helyre kapaszkodott a labdarúgás, annak ellenére, 2017-es évben nem volt labdarúgó Eb vagy Vb.
És mindkét nemnél a tévéidő legnagyobb részét a reklámok viszik el. Míg a férfiak napi kb. 101-gyel, addig a nők jellemzően 123 reklámfilmmel találkoztak, ez a teljes képernyő előtt töltött idő 13 százaléka, a férfiaknál pedig ez 12 százalék.
A pénzköltéssel kapcsolatos felmérést a K&H készítette, eszerint a nőknél egyre népszerűbb a bankkártyás fizetés - bár ez a másik nemre is igaz. A közlemény szeront a nők havonta átlagosan 10 alkalommal, összesen közel 67 ezer forintért vásároltak bankkártyával tavaly. A kártyás fizetések gyakorisága 23 százalékos emelkedést jelent éves szinten, a kártyával fizetett összegek emelkedése pedig 23,6 százalékos. A férfiak 2017-ben átlagosan havonta 11 alkalommal fizettek a bankkártyájukkal, és összesen közel 80 ezer forintért vásároltak, ami 24-25 százalékos emelkedésnek felel meg. Mind a nőknél, mind a férfiaknál jóval nagyobb volt a bankkártyás fizetések éves növekedése, mint az ATM-es készpénzfelvételek esetében. Nőknél itt 10, fárfiaknál 6 százlékos volt a növekedés, szóval egyre dinamikusabban szokunk át a készpénzmentes fizetésre.
A tévézés-vásárlás tengelyről elmozdulva külön közlemény foglalkozik a nők továbbtanulásával és munkájával. Itt konkrétan azt nézték meg, hogy hogyan alakult itthon a hagyományosan férfiasnak tartott mérnöki pályára jelentkező nők aránya, illetve azt, hogy mi a helyzet a nők által indított vállalkozásokkal, de itt már globális szinten vizsgálódtak.
A mérnöki pályán való továbbtanulást az európai országok felsőoktatási trendjeit évente vizsgáló Eurostudent kapargatta meg. Felmérésükből kiderül, hogy egyre több nő választja a mérnöki pályát Magyarországon, ezen belül pedig számukra a vegyészet és az építészet a két legvonzóbb terület. A növekvő népszerűség ellenére azonban még mindig csak harmad annyi magyar nő jelentkezik mérnöknek, mint férfi. A 2015 és 2018 között a magyar felsőoktatásban különféle műszaki képzésekre felvételt nyert hallgatók között a nők átlagos részaránya 15-25 százalék között van, míg az európai átlag itt 29 százalék.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem általános tapasztalata az, hogy a lányok azért maradnak távol a műszaki pályától, mert tévesen azt hiszik, hogy a mérnökök egyedül dolgoznak, nem érintkeznek emberekkel, illetve monoton, kevés kreativitást igénylő a mindennapi munkájuk. A nőkre nagy hatással van továbbá a környezetük véleménye is, ami sokszor eltántorítja őket a tradicionálisan „férfiasnak” tartott szakmáktól. Nem kéne, hogy így legyen: a BME szerint a műszaki végzettségű nők keresettek a munkaerőpiacon, a vállalatok szívesen alkalmazzák őket kreativitásuk, precizitásuk, kitartásuk miatt.
Ami a tanulás utáni időszakot, vagyis már a munka, azon belül is a vállalkozás világát illeti, arról a Mastercard Női Vállalkozói Indexében találunk érdekes adatokat. Az index második alkalommal vizsgálta a világ országainak női tulajdonú, vagy nők által vezetett vállalkozásait 5 régióban, Ázsiában, Európában, Amerikában, a Közel – Keleten és Észak – Afrikában, összesen 57 országban. Különféle szempontok alapján részpontszámokat osztottak az országoknak, és az összesített eredményük hozta ki a ranglistákat.
A kutatás szerint az erős alappal induló, új női vállalkozások világszerte fejlődést mutatnak, mindezt annak ellenére, hogy jelentős akadályokkal kell megküzdeniük, amelyeket a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés állít eléjük a különböző társadalmakban.
Az index szerint a legjobb 10 ország, ahol a nők kedvező helyzetből indíthatnak vállalkozást (mögöttük a pontszámmal):
Új-Zéland – 74.2
Svédország – 71.3
Kanada – 70.9
Egyesült Államok – 70.8
Szingapúr – 69.2
Portugália - 69.1
Ausztrália – 68.9
Belgium - 68.7
Fülöp-szigetek – 68.0
Egyesült Királyság – 67.9
Magyarország az összesített index 41. helyén végzett. A női vállalkozások aránya hazánkban 28,1 százalék. A női tulajdonú vagy nők által vezetett vállalkozások magas arányának köszönhetően ebben a tekintetben a 12. helyen szerepelünk világviszonylatban. Ám nem olyan jó a helyzet, ha például azt vizsgáljuk, hogy a nők a férfiakhoz képest mennyire könnyen jutnak pénzügyi támogatáshoz, mennyi megtakarításuk van, vagy segítik-e őket vállalkozói programok. Ebben a tekintetben Magyarország a 43. helyen áll a listában.
Az index arra is rámutatott, hogy az erős támogatói háttérrel rendelkező fejlett országokban is tetten érhető a nők hátrányos megkülönböztetése. Új-Zélandon például a társadalom kevéssé elfogadó a női vállalkozókkal szemben, akik ennek ellenére az Index legelső helyéig emelték az országot immáron második éve.
A kutatás szerint a vállalkozók lehetőségei nem feltétlenül vannak összefüggésben az adott ország gazdasági fejlettségével. Az olyan fejlődő országok, mint Ghána (46.4 százalék), mely egyike az Index új vizsgált országainak – Malawi és Nigéria mellett, vagy Uganda (33,8 százalék) és Vietnám (31,3) esetében magasabb a női vállalkozók aránya több fejlettebb országéhoz képest is. Ezekben az országokban a nők a szükségtől vezérelve vállalkoznak, őket a pénzügyi tőke és a támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiánya mellett a túlélés is ösztönzi.
Női tulajdonú vállalkozások aránya az összes vállalkozáson belül - A legjobb tíz ország
Ghána – 46,4%
Oroszország – 34,6%
Uganda – 33,8%
Új-Zéland – 33%
Ausztrália – 32,1%
Vietnám – 31,3 %
Lengyelország – 30,3%
Spanyolország – 29, 4%
Románia – 28,9%
Portugália – 28,7%
És végül valami teljesen más: a nőnapról az MTI is megemlékezett, egyebek mellet ilyen rendőrös-mikrohóvirágos fotókkal:
Random gépjárművezető hölgy köszöntése Szentendrén. (MTI Fotó: Mohai Balázs)
Falusi Mariann is kapott virágot. (MTI Fotó: Mohai Balázs)
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
