Bemondásra indul
Ha jelentős elmaradásban vagyunk egy közüzemi számla befizetésével, vagy tartozunk valakinek és nem tudjuk visszaadni a megbeszélt időre a pénzt, ne lepődjünk meg, hogy előbb-utóbb fizetési meghagyás (fmh) érkezik a címünkre. Az fmh egy közjegyző által kiállított határozat, ami különbözik a fizetési felszólítástól. Nagyon komolyan kell venni, mert – ha nem reagálunk rá valamilyen módon – néhány hét múlva akár a bankszámlánkon lévő pénz egy részét vagy a munkabérünk bizonyos százalékát is letilthatja a végrehajtó.
Fizetési meghagyást az szokott indítani, akinek tartoznak, például egy bank, közüzemi szolgáltató, társasház, vagy akár magánszemély. Az ő kérelmére bocsátja ki a fizetési meghagyást a közjegyző azzal szemben, aki tartozik (jogi nyelven ő a kötelezett). Ez egy olyan határozat, amely – ha jogerőre emelkedik – ugyanolyan hatályú, mint egy bírósági ítélet, és ez alapján végrehajtás is kezdeményezhető.
Érdemes ugyanakkor azt is tudni – hívja fel a figyelmet Pulinka Mihály, hogy a fizetési meghagyás bizonyítás nélkül indul, ahhoz semmiféle igazoló iratot, vagy dokumentumot csatolni nem lehet. Elegendő egy űrlap kitöltése, és ha az formailag megfelelő, a közjegyző kibocsájtja a fizetési meghagyást. Vagyis ilyenkor nem vizsgálják, hogy a követelés megalapozott-e, valóban létezik-e vagy sem, ennek eldöntése már a bíróságra vár, ha az ügy a későbbiek folyamán perré alakul.
Mindenképpen vegyük át
A legfontosabb, hogy mindenképpen vegyük át a fizetési meghagyást, hogy az előírt határidőben (a kézhezvételtől számítva tizenöt napon belül) reagálhassunk a tartalmára. Ha ugyanis nem vesszük át, azaz a postai kézbesítés esetén „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a küldemény a közjegyzőhöz, akkor a kézbesítés második megkísérlését követő 5. munkanapon beáll az úgynevezett „kézbesítési fikció” – azaz, a küldeményt kézbesítettnek tekintik. Így jogerőre emelkedik a fizetési meghagyás, és ha nem fizetünk, a hitelezőnk végrehajtást kezdeményezhet ellenünk. Ugyanez történik, ha átvesszük, de nem élünk ellentmondással vele szemben.
A fizetési meghagyás akkor is jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik, ha kicsúszunk a határidőből, vagy ha postai úton küldtük el az ellentmondást, holott – például egyéni vállalkozóként vagy cégként – elektronikus úton, a MOKK rendszerén keresztül kellene. Az ellentmondást annak a közjegyzőnek kell címezni, aki a fizetési meghagyást kibocsátotta, vagy jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy a beadványát bármely közjegyzőnél szóban is jegyzőkönyvbe mondhatja. Minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig, valamint december 24-től január 1-ig terjedő időszaka úgynevezett ítélkezési szünet, amely időtartam nem számít bele a napokban megállapított határidőkbe a fizetési meghagyásos eljárás esetében sem.
Pulinka Mihály, jogi irodavezető-helyettes azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy ez csupán a fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozik, ám az azt követő végrehajtási eljárásra már nem. Ha valamilyen igazolt okból nem tudtuk átvenni a fizetési meghagyást – például kórházi kezelés alatt álltunk, rossz címre küldték, vagy a posta hibájából nem kaptuk meg a küldeményt – van lehetőségünk úgynevezett kézbesítési kifogást benyújtani. Ha a fizetési meghagyás alapján végrehajtás indul ellenünk, akkor az eljárásról történő tudomásszerzésétől számított 15 napon belül tehetünk kézbesítési kifogást a közjegyzőnél.
Mondjunk ellent, ha nem értünk vele egyet
Amennyiben vitatjuk a pénzkövetelés jogosságát vagy a tartozás összegét, ellentmondással élhetünk. Erre magánszemélyként több lehetőségünk is van: bármely közjegyzőnél ellentmondhatunk szóban, vagy postai úton annak a közjegyzőnek címzett beadványban, aki kibocsátotta a fizetési meghagyást. De ha például olyan személyi igazolvánnyal rendelkezünk, amely elektronikus aláírás létrehozására alkalmas, akkor elektronikusan a MOKK rendszerén keresztül is előterjeszthetjük az ellentmondásunkat.
Ha határidőben, szabályosan ellentmondással élünk, akkor a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul, és innentől a bíróságon folytatódik az ügy. Ellentmondás esetén ugyanakkor elegendő, ha csak annyit közlünk, hogy a vitatjuk a követelés jogosságát vagy összegszerűségét, nem szükséges azt jogi érveléssel alátámasztani, arra majd a bíróságon úgyis lesz még lehetőség a per során – magyarázza Pulinka Mihály, hozzátéve, hogy csak akkor érdemes ellentmondással élni, ha valóban alaptalan a követelés, mert a pereskedés nem olcsó, főleg, ha a végén pervesztesek leszünk.
Az ellentmondást ugyanakkor érdemes megindokolni minden esetben, mert ezzel elkerülhető, hogy adott esetben a perré alakult eljárásban a bíróság bírósági meghagyást bocsásson ki a kötelezettel szemben – mondja Pulinka Mihály.
Részletfizetést vagy halasztást kérhetünk
Ha elismerjük a követelés jogosságát, és csak azért nem fizettünk, mert nincs pénzünk, akkor a fizetési meghagyás kézhezvétele után kérelmezhetjük az összeg részletekben való megfizetését, illetve a teljesítési határidő elhalasztását. Erre kizárólag a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül van lehetőség, szóban bármely közjegyzőnél vagy írásban az eljáró közjegyzőnél.
A részletfizetés, illetve a halasztás iránti kérelem ugyan díjköteles, amelyért a követelés 1 százalékát, de minimum 5000 (2019. augusztus 9-étől minimum 8000), maximum 15 000 forintot kell fizetnünk. Mégis célszerű élni ezzel a lehetőséggel, mert a pereskedés vagy a végrehajtási eljárás ennél lényegesen többe kerül.
A kérelem határidőben történő benyújtását és az eljárási díj megfizetését követően a közjegyző helyt adhat a kérelmünknek. Ám ez esetben fizessünk meg minden részletet pontosan, a közjegyzői határozatban foglaltaknak megfelelően, mert innentől bármely részlet elmulasztása esetén az egész tartozás esedékessé válik, és a hitelezőnk megindíttathatja a végrehajtási eljárást a meg nem fizetett összegre.
Elektronikusan, ne pedig papíron
Az állam, az önkormányzatok, a hatóságok, a cégek, a jogi képviselővel rendelkezők és az egyéni vállalkozók csak elektronikusan intézhetik az fmh-val kapcsolatos ügyeiket. Kizárólag elektronikus úton mondhatnak ellent a fizetési meghagyással szemben, mégpedig a MOKK elektronikus rendszerében, ami nem keverendő össze az Ügyfélkapuval.
Sok, főleg kisebb céget megtéveszt, hogy magát a fizetési meghagyást papíralapon, hivatalos iratként kapják meg, mondja Pulinka Mihály, és emiatt papíralapon is mondanak ellent. Ezt azonban a közjegyzőnek hiánypótlás nélkül vissza kell utasítania így ezek a cégek szinte mindig kifutnak az ellentmondási határidőből.
Amennyiben egy cég vagy egy egyéni vállalkozó nem rendelkezik minősített elektronikus aláírással, és ezért nem tud regisztrálni a MOKK rendszerébe, akkor az ellentmondás benyújtásáért határidőben ügyvédhez kell fordulnia.
A cikk a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) szakmai közreműködésével készül
