Magyarország nem áll mindenben rosszul. A családoknak van mit a tejbe aprítani, a nemzetgazdasági miniszter is elbüszkélkedett azzal nemrég a Facebookon, hogy tavaly év végén a háztartások nettó pénzügyi vagyona a GDP 116 százalékát tette ki. A bruttó hazai termékhez mérten jóval vagyonosabbak voltak a magyar családok, mint bármelyik visegrádi ország polgárai. A cseheknél csak 114 százalékon áll ez a mutató, a lengyeleknél 69, Szlovákiában pedig mindössze 43 százalék az arány.
Luxemburgot is lehagytuk: mi van?
Magyarország ebben a rangsorban nemcsak a régiót előzi meg, de olyan országok is mögöttünk kullognak, jócskán lemaradva, mint Finnország, Írország, Horvátország és Szlovénia, sőt még Luxemburg is. Utóbbiban, az egy főre eső GDP tekintetében leggazdagabb európai országban a háztartások pénzügyi vagyona csak a GDP 82 százalékát teszi ki. Magyarán létezik olyan statisztika, amely szerint a magyar családok – legalábbis a gazdaság teljesítményéhez képest – kifejezetten vagyonosak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint az első félévben még tovább javulhatott a helyzet, hiszen már 115,8 ezer milliárd forint fölött van a hazai háztartások pénzügyi vagyona, 4,1 százalékkal nőtt az év eleje óta, vagyis egy átlagos háztartásnak már több mint 28 millió forintja van készpénzben, bankbetétben, értékpapírokban vagy más megtakarításban. Az ingatlanok ebbe nem számítanak bele.
OK, de akkor hol van az én 28 millióm?
A legtöbb család értetlenkedve teszi fel ezt a kérdést. Nem csoda, a legtöbb családnak nem 28 millió, de 1-2 millió forintnyi megtakarítása sincs, ennek egyik jele, hogy az idén hat hónap alatt csaknem 400 ezer új lakossági hitelszerződést kötöttek a bankoknál, ebből csak 41 ezer volt a lakáskölcsön, a többi valamilyen fogyasztási hitel volt. Azt pedig jellemzően nem azok veszik fel, akiknek több tízmillió forintjuk van a bankban.
Akkor mégis hol lehet ez az ország gazdasági teljesítményéhez mérten kiemelkedően magas magánvagyon? A magyarázathoz elég, ha fellapozza az ember a 100 leggazdagabb magyarról szóló kiadványt.
A 100 legvagyonosabb család jelenleg már több mint 11 ezer milliárd forinttal rendelkezik, ami a teljes háztartási pénzügyi vagyon tizede. A tíz legvagyonosabb magyarnak pedig 5100 milliárd forintja van, ez a 4,1 millió család összes megtakarításának csaknem 5 százaléka, vagyis minden huszadik félretett forintunk a tíz leggazdagabb magyarnál van.
Az arányok pedig évről évre nőnek. 2022-ben a száz leggazdagabb magyar a háztartások teljes vagyonának még csupán a 7,9 százalékát birtokolta, a tíz legvagyonosabb családnál akkor a vagyon 3,5 százaléka volt. Vagyis jól látható, hogy a szupergazdagok lényegesen gyorsabb ütemben növelik a vagyonukat, mint az átlagos magyar családok, még akkor is, ha közben kitör egy háború a szomszédban, vagy extrém magas infláció nehezíti meg a háztartások mindennapjait.
Fotó: Depositphotos
Nyílik az olló
A társadalom összes rétegéről nincsenek olyan pontos adatok, mint a legvagyonosabb 100-ról, de feltételezhető, hogy az elmúlt években a vagyonnövekedésből azok részesültek nagyobb mértékben, akiknek eleve több pénzük volt. A kormányzati programok, például az adókedvezmények azokhoz juttatnak vissza több pénzt, akiknek eleve magasabb a jövedelmük, és a 2022-2023-as extrém magas inflációval is azok jártak jól, akiknek már eleve volt megtakarításuk.
Csak Prémium Magyar Állampapírok után 1300 milliárd forint kamatot fizetett ki az idén az állam a lakosságnak, ez családonként 320 ezer forintot jelent. Ahhoz, hogy valaki ennyi kamatot kapjon, legalább 2,5-3 millió forintot kellett PMÁP-ban tartania, de csak a háztartások nagyjából tizede rendelkezhetett legalább ekkora állománnyal. Vagyis a családok tizede nyert az inflációt követő papíron, a többi 90 százalék pedig adók formájában fizethette nekik a kamatokat. Ők csak buktak a PMÁP-bulin.
Valószínűleg a többi megtakarításnál is hasonló lehet a helyzet. Az elmúlt években a felső tíz százalék lehetett az, aki érdemben növelni tudta a megtakarításait, a háztartások nagyobbik része viszont rosszabbul él, mint az évtized elején. Az árak emelkedését a jövedelmükkel nehezen képesek követni, megtakarítani pedig még keservesebben tudnak. Magyarán egy szűk réteg látványos meggazdagodása az oka annak, hogy a magyar családok pénzügyi vagyona GDP-arányosan még a luxemburgi háztartásokét is kenterbe veri.
A rovat korábbi cikkeit itt olvashatják.
