A kutatás során 2023 májusában a lakosság szubjektív pénzügyi helyzetét mérték fel, melyből kiderült, hogy minden negyedik magyar lenullázza a bankszámláját hónap végére, ráadásul a lakosság negyede egész évben nem tud megtakarítani. Ennek ismeretében talán nem meglepő, hogy egyre többen nyitották ki otthon a kockás füzetet, és vezetik a bevételeiket és kiadásaikat.
A magyarok 23,6 százaléka minden egyes kiadását megtervezi – világított rá a Kantar kutatása. A megkérdezettek 36,4 százaléka pedig a főbb kiadások előtt veszi számba, hogy az még belefér-e a családi büdzsébe. A magyarok 28,9 százaléka csak néhány kiadást tervez meg előre, míg csupán 8,7 százalék válaszolt úgy, hogy egyáltalán nem tervezi meg a költségeket.
A férfiak a mindennapi költségekben, a nők a nagyobb kiadásoknál megfontoltabbak
A kutatás rámutatott, hogy ugyan nem sokkal, mindössze fél százalékkal, de a nők jobban hajlanak a pénzügyi tervezés irányába. Míg a férfiak jobban nyomon követik a mindennapi költségeket, addig a nők a főbb kiadásokon töprengenek el jobban. A kutatók azt is kiderítették, hogy a férfiak hajlamosabbak kiengedni kezeik közül a pénzügyi gyeplőt, ugyanis minden tizedik férfi egyáltalán nem tervezi meg a költségeket. A nők esetében ez az arány érezhetően alacsonyabb, 7,5 százalék.
A korcsoportok szerinti bontás alapján a 18–34 év közöttiek kevésbé gondolkodnak előre, ha anyagi tervezésről van szó, csak 12,2 százalékuk tart számon minden kiadást, és 38,6 százalékra tehető azoknak a száma, akik a nagyobb kiadások előtt gondolkodnak el azon, hogy meddig ér a takaró. Minden ötödik 35-54 év közötti megkérdezett vezet napi költségvetést, míg az 55–75 évesek a pénzügyi tudatosság zászlóvivői, 36,3 százalékuk vezeti rendszeresen kiadásait. A kor előrehaladtával tehát jobban megnéznek a magyarok minden garast, ami összefügghet a nyugdíj közelségével, és a nyomában várható jövedelemcsökkenéssel, amely egyfajta kényszert támaszt a takarékoskodásra.
Kinek a felelőssége a pénzügyi oktatás?
A megkérdezettek mintegy fele állítja, hogy magabiztosnak érzi magát a pénzügyi termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos ismeretei vonatkozásában. Ez az arány magasabb a férfiak, a rendszeres megtakarítók, valamint az olyanok körében, akiknek a hó végére sok pénze marad.
A válaszadók közel fele (48,2 százalék) szerint a pénzügyi oktatás elsősorban az iskolák felelőssége, míg a kormány és a pénzintézetek felelősségét nagyjából egyenlő mértékűnek ítélik meg. A megkérdezettek 18,3 százaléka szerint az egyének felelőssége a tájékozódás, míg 12,2 százalék a civil szervezetekre hagyatkozna.
Kihez forduljunk pénzügyi tanácsért?
Az államnak fontos a pénzügyi edukáció, „a lakossági ügyfelek megtakarítására vonatkozó pénzügyi edukációs figyelemfelhívásról” szóló rendeletben például azt írták elő, hogy a magyarországi székhelyű hitelintézeteknek idén október 1. és december 31. között egy figyelemfelhívó értesítést kell küldeniük a bankszámlaszerződéssel rendelkező természetes személyek számára. Az értesítésben a hitelintézetnek számítással, áttekinthető táblázatos formában be kell mutatnia, hogy a meghatározott referencia-időszakban mekkora hozamot érhetett volna el, aki állampapírt vásárolt vagy jegyzett és folyamatosan tartott.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénziránytű Alapítványa pedig többek között tanártovábbképzéssel, tankönyvfejlesztéssel és színes programokkal segíti az egyének és a családok felelős, megalapozott anyagi döntéseit, pénzügyi tudatosságát.
A legtöbb pénzintézet is törekszik arra, hogy pénzügyi edukációs tevékenységet végezzen, a Provident például 2008-ban elindította a Családi Kasszasikerek programot, amellyel támogatja a magyar családok pénzügyi tudatosságának fejlődését. A program az alapvető pénzügyi ismereteiket, gazdasági öngondoskodó képességüket bővíti. A vállalat az elmúlt egy évben számos programot indított a családok tudatosabb gazdálkodása érdekében, így 30 ezer háztartáshoz juttatta el családi költségvetés-tervező füzetét.
Mire takarékoskodunk?
A Kantar kutatásában azt is megkérdezte, hogy mire költenék a válaszadók a megtakarított pénzüket. Ebből kiderült, hogy a többségük, csaknem 30 százalék, lakásvásárlásra vagy felújításra gyűjt, közel minden ötödik válaszadó pedig nyaralásra és utazásra tesz félre. A megkérdezettek 17,5 százaléka a gyermekei életkezdésének támogatására szánja a megtakarításait, 11,3 százalék pedig autót szeretne vásárolni. A válaszadók több mint ötödének semmilyen megtakarítása sincs.
Korosztály szerint a 18-34 évesek közül gyűjtenek arányaiban a legtöbben lakásvásárlásra vagy felújításra, pontosan 38,4 százalék. Megtakarítások alapján pedig azok tesznek félre lakáscélra, akik a hónap végén csak egy kis összeget tudnak félretenni. Legkevésbé azok gondolkodnak ingatlancélú kiadásokban, akik a hónap végén semmilyen megtakarításra sem számíthatnak, ez a magyarok egynegyede.
