Hogyan adóznak a bankbetétek az állampapírok mellett?

A kormány az elmúlt évtizedben fokozatosan lebontotta az állampapírok lakossági elérhetőségével kapcsolatos korlátokat. Vonzóvá tette az állampapírokat a kamatadó, a kamatokkal kapcsolatos szociális hozzájárulási adó (kamatszocho) és a pénzügyi tranzakciós illeték szabályozása terén, egyben olyan új papírokat vezetett be az állampapír piacra, amelyek jelentős, akár infláció feletti hozamot kínáltak.

E közben a jegybanki alapkamatot, mely a bankbetétek kamatának iránytűje, mesterségesen alacsony szinten tartotta az inflációhoz képest.

"Évekig úgy tűnt, hogy minden összeesküdött a bankbetétek ellen, így azok lassú kivéreztetésének lehetünk tanúi" – mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

"Mostanában azonban, noha a kormány épp a legmagasabb fokozatba kapcsolt a bankokra kötelezően előírt állampapír-befektetési tájékoztatások kiküldésével, az állampapírok és a bankbetétek viszonya meglehetősen sokat árnyalódott. Akik mostanában hozzák meg a befektetési döntéseiket, azoknak az állampapírok mellett újra érdemes számolniuk a bankbetétekkel is."

Kamatadó

A pálya természetesen még mindig erősen lejt az állampapírok felé. Az egyik legfőbb érv az állampapír mellett az, hogy nem kell a kamatai után kamatadót fizetni.

A kamatadó tulajdonképpen személyi jövedelemadó (szja), így azzal megegyezően is kamatozik, jelenleg 15 százalékos ez az elvonás.

Ez azt jelenti, hogy a kamatból 15 százalékot elvon az állam a bankbetétek esetében, de nem vonja el az állampapírok esetében. Például, 1 millió forint évi 10 százalékos kamata esetében az éves kamat 100 000 forint, melyből 15 000 forint a kamatadó a bankbetéteknél, így 85 000 forint marad a kamatból. Az állampapírok esetében a teljes 100 000 forintos kamatjuttatás megmarad.

A bankbetéteknél sem kell azonban kamatadót fizetni a tartós befektetési számlára (tbsz) helyezett összegek után, amennyiben a befektető kivárja az adómentességhez szükséges 5 évet. Ez alatt cserélheti a befektetett pénzét különféle konstrukciók között, csak pénzt nem vehet ki a tbsz-ről. Ha a befektető nem várja ki az 5 évet, 3 év után kedvezményes, 10 százalékos szja-t fizet. Részkivét csak a 3. év végén lehetséges, egyéb időpontban a teljes összeget ki kell venni a tbsz-ről.

Kamatszocho

A kamatokat idén július 1-től szociális hozzájárulási adó (szocho) is érinti. Írásunkban azért hívjuk kamatszochónak, mert ez az elvonás nem teljesen azonos a szochóval, a kamatok esetében ugyanis nincs mentesség az adó alól és nincs felső határa sem az adófizetésnek.

A kamatszocho elvonás mértéke a kamat 13 százaléka, mely a kamatadón felül fizetendő.

Ez azt jelenti, hogy a kamatból további 13 százalékot is elvon az állam a bankbetétek esetében, de nem vonja el az állampapírok esetében. Például, 1 millió forint évi 10 százalékos kamata esetében az éves kamat 100 000 forint, melyből 13 000 forint a kamatszocho a bankbetéteknél, így – a kamatadó 15 000 forintos levonásával együtt - összesen 72 000 forint marad a kamatból. Az állampapírok esetében a teljes 100 000 forintos kamatjuttatás megmarad a befektetőnek.

A bankbetéteknél nem kell kamatszochót fizetni a tartós befektetési számlára (tbsz) helyezett összegek után, még akkor sem, ha a betétes a kamatadó-mentesség 5 éve előtt felbontja a betétet.

Világosan látszik tehát, hogy ugyanakkora kamatból az állampapírokhoz képesti kamat 72 százalékát teheti zsebre a befektető a bankbetétek esetében.

Az elmúlt hetekben azonban a csökkenő infláció hatására elindult lefelé a jegybanki alapkamat, és az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kamata is, miközben a bankbetétek többségében megtartották versenyképes kamatszintjeiket.

A PMÁP egy 9 éves futamidejű állampapír. Ha idő előtt eladja azt a befektető, akkor 1 százalékos díjat kell fizetnie a Magyar Államkincstárnál. Ez azt jelenti, hogy az ennél jóval rövidebb futamidejű bankbetétekkel az állampapírt csak úgy lehet összehasonlítani, ha a kamatából 1 százalékot levonunk. Így a jelenlegi PMÁP sorozattal középtávon – legalábbis a futamidő első másfél évében - évi 8,90 százalékos kamattal érdemes számolni.

Ilyen kamatszint mellett pedig ma már megfontolandó döntés lehet a lekötött betét választása is, még akkor is, ha annak többlet elvonásai vannak az állampapír kamatához képest.

Milyen betétkamatok vannak jelenleg a piacon?

Az MBH Bank kínálja jelenleg a legmagasabb kamatszintet a lekötött betétek piacán, igaz, csak pár kiválasztott célcsoportnak. Ezek a konstrukciók azonban felveszik a versenyt a PMÁP állampapírral. Fix 11 százalékos (nettó 7,92 százalékos) éves kamatot fial egy évre a Promóciós 12 hónapos lekötött betét azoknak, akiknek az MBH Bankcsoporton belül vezetett értékpapírszámlájukon egy éves futamidejű lakossági állampapírjuk (1MÁP) vagy a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) értékpapírjuk lejárt, illetve netán lejárati idő előtt visszaváltották azokat.

Egy másik lehetőség a prémium ügyfélnek minősülő magánszemélyek évi fix 10 százalékos betétkamatot (nettó 7,2 százalék) kínáló akciós 6 hónapos Prémium Betétje. A kamat ráadásul évi 11 százalékos (nettó 7,92 százalékos), ha a befektető legalább 50 millió forintos személyes megtakarítási összvagyonnal rendelkezik az MBH Banknál.

Egy harmadik befektetési lehetőség az MBH Banknál az Akciós 3 hónapos Kombinált Betét, mely 3 hónapra évi fix 12 százalékos (nettó 8,64 százalékos) kamatot fial az új forrásból származó befektetésekre, ha a megtakarító 2023-as gyűjtőévű Tartós Befektetési Értékpapírszámlával (tbsz) is rendelkezik a bankcsoportnál. A tbsz-re tett pénzzel megegyező összeg köthető le a 3 hónapos betétben. Az akciós betét maga nem helyezhető tbsz számlára.

A Gránit Banknál is vannak magas betétkamatok. A Gránit KamatMax betét fél évre évi fix 9 százalékos (nettó 6,48 százalékos) kamatot kínál akkor, ha a betétes a betét lekötése mellett havonta legalább 20 000 forintnyi összértékben, összességében a teljes betétlekötési idő alatt pedig legalább 120 000 forintnyi összértékben vásárol a bankkártyájával.

Egy másik lehetőség a 13 hónapos futamidejű Gránit KamatMax Plusz betét, mely viszont nincs fixálva, a mindenkori éves MNB alapkamat 2 százalékkal csökkentett értékét kínálja naponta, mely jelenleg évi 9,50 százalékot (nettó 6,84 százalékot) jelent. A magas kamat feltétele egy aktivált betéti bankkártya a Gránit Banknál.

A MagNet Bank egy különleges betétlekötést kínál a befektetőknek, melynél bónuszt fizet ki a kamat mellé. Ez azért különleges, mert a bónuszra a kamat jellegű elvonások nem vonatkoznak. A HELLO betét azonban csak új ügyfelek számára nyitható meg. Az évi 5,25 százalékos (nettó 3,78 százalékos) betétkamat mellé a bónusz tulajdonképpen további évi 2,4 – 3 százalék közötti nettó kamatot jelent, így akár évi 6,78 százalékos nettó kamat is elérhető.

Az Erste Bank másképp kínál – akár inflációkövető – befektetési lehetőséget. A 2023. december 18-ig elérhető Erste Dupla Fix megtakarítás a pénz egyik felét kötvényekbe, a másik felét pedig bankbetétbe fekteti be. A betét rész rövid távon fix, évi 6,80 százalékos (nettó 4,896 százalékos) kamatot fizet 6 hónapra, az Erste HUF kötvény pedig 2 évre kínál ugyanekkora mértékű éves kamatot, alacsony kockázat mellett.