Van egy lista a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján, amely naponta egy tucat tétellel bővül – ez a piacfelügyeleti figyelmeztetések táblázata. E cikk megírásának pillanatában már több mint 46 ezer engedéllyel nem rendelkező, többségében csaló cég szerepelt a listán, de mire megjelenik ez az írás, valószínűleg a 47 ezret is át fogja lépni a számuk, olyan gyorsan kerülnek be az újabb és újabb bűnözők az adatbázisba.
Tavaly 5432 darab nemzetközi és 65 hazai figyelmeztetéssel bővült a lista, amelyre 2022-ben még csak 3451 nemzetközi és 43 hazai figyelmeztetés került fel, vagyis folyamatosan nő azoknak a száma, akik emberek átveréséből igyekeznek pénzt csinálni.
„Az elmúlt évek tapasztalatai alapján jelenleg a különféle pénzügyi szolgáltatási és befektetési szolgáltatási tevékenységet a megfelelő engedélyek nélkül kínáló jogosulatlan piaci szolgáltatókat azonosít leggyakrabban az MNB” – közölte a jegybank az Mforral.
Gombamód szaporodnak
A tavalyi adatok alapján jól látható, hogy külföldi figyelmeztetésből naponta egy tucatnyi kerül fel a jegybank oldalára, és átlagosan 5-6 naponta a magyar hatóságok is elcsípnek egy jogosulatlan szolgáltatót. Ebből arra lehet következtetni, hogy a világon minden nap indulnak újabb és újabb csaló vállalkozások, és bár több tízezer fennakadt már a hatóságok szűrőin, vélhetően további sok tízezer működik tovább.
A bűnözők válogatás nélkül környékezik meg a potenciális áldozatokat, a jegybank piacfelügyeleti tapasztalatai alapján egy óvatlan pillanatban bárki áldozattá válhat. „Éppen ezért az ügyfelek számára kifejezetten javasolt, hogy egy-egy pénzügyi szolgáltatás, termék igénybevétele (de különösen befektetésre szánt pénzeszköz átadása) előtt előzetesen mindig gondosan ellenőrizzék, hogy az adott intézmény vagy magánszemély rendelkezik-e pénzügyi tevékenység végzéséhez szükséges engedéllyel vagy regisztrációval, tehát szerepel-e az MNB Piaci szereplőket felsoroló nyilvántartásában, illetve a jogosulatlan piaci szereplőket bemutató Figyelmeztetések menüpontban” – mondja a jegybank.
Nehézkes ellenőrizni
A jegybank honlapján valóban minden fent van és naprakész, de a közel 50 ezer sort tartalmazó „Figyelmeztetések” táblázat nem igazán felhasználóbarát felület. Az engedéllyel rendelkező cégeket könnyebb ellenőrizni az oldalon. Érdemes is, mielőtt valaki rájuk bízza a pénzét. A honlap mellett az MNB ügyfélszolgálata is minden szükséges tájékoztatást megad az érdeklődőknek.
Az MNB arra is biztatja a lakosságot, hogy aki a neki gyanús ajánlattal találkozik, azt jelentse be a felügyeletnek, hogy még eredményesebben fel tudjanak lépni a csalókkal szemben. Jogosulatlan pénzügyi tevékenység – vagy ezzel összefüggésben bármely más, tipikusan vagyon elleni vagy a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény – gyanúja esetén az MNB minden esetben feljelentést is tesz. A befektetőknek ténylegesen okozott kár volumenét az MNB feljelentése alapján eljáró nyomozó hatóságok a büntetőeljárás keretében tudják vizsgálni.
Lassan javulni látszik a helyzet
Bár a lakosság egyre többet hall a csalási kísérletekről, az átverések száma érdemben nem csökken. Az MNB adatai szerint negyedévente 50 ezer körüli sikeres bankkártyás visszaélés történik az országban, az így okozott kár évente 8-10 milliárd forintot tesz ki. A bankszámlás csalásoknál ugyanakkor az utolsó időszakban valamelyest javult a helyzet. A tavalyi harmadik negyedévben csak 3816 sikeres visszaélés történt, valamivel több mint 3,5 milliárd forint értékben.
Ezek hároméves mélypontok, ami jól hír, hiszen az elmúlt években folyamatosan romlott a helyzet. Ezek a visszaélések az érintettek számára persze jóval fájdalmasabbak a bankkártyás csalásoknál, hiszen azok átlagos értéke 30 ezer forint körül van, míg a bankszámlás csalásoknál az átlagos kárösszeg meghaladja a 930 ezer forintot.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
A számokból arra is következtetni lehet, hogy a Varga Mihály jegybankelnök által tavaly bejelentett „öt csapás” a kibercsalások egy részét valóban ki tudta védeni. Az egyik fontos újdonság, a 2025. július 1-jétől működő központi visszaélésszűrő rendszer, amely keretében a bankközi elszámolásokat végző Giro az 5 másodperces azonnali átutalás ideje alatt negyed másodperc alatt ellenőrzi a tranzakciókat. Gyanús ügylet esetén a Giro visszajelez a tranzakciót indító bank felé, amelynek át kell gondolnia a művelet teljesítését vagy leállítását.
Melegszenek az ajánlások
Az is csökkenheti a sikeres visszaélések számát, hogy a korábbi MNB-ajánlások nagyon „meleg” ajánlásokká váltak, azokat a bankoknak azonnal és teljeskörűen végre kell hajtaniuk, nem halogathatják a fejlesztéseket. Az MNB célzott vizsgálatokat ellenőrzi, hogy a bankok saját visszaélésszűrő rendszereik fejlesztésével minden lépést megtettek-e a kibercsalások megelőzéséért.
Emellett a jegybank törvénymódosítást kezdeményezett, hogy a bank viselje a kárt az első olyan esetben, amikor az adott ügyfelet az ő nevével visszaélve károsították meg a csalók (úgynevezett first loss szabály). Emellett az MNB javasolta, hogy a bank legyen köteles viselni a kárt minden olyan esetben, amikor nem alkalmazott kétfaktoros ügyfélhitelesítést az adott tranzakció kapcsán.
