2019. október 2. 15:54

A címbeli kérdésre összetett a válasz, amelynek lényege, hogy a takarékoskodást - akár az egészség megőrzéséről, akár az anyagilag stabil időskorról van szó - célszerű mielőbb elkezdeni. Vannak, akik már belevágtak a pénztárak segítségével, amelyek jó alternatívát nyújtanak ezen a piacon.

Az emberek fele rendszeresen foglalkozik azzal, mi vár rá a nyugdíjas éveiben - derül ki az ÖPOSZ kutatásából, amely a 18-59 éves korosztályban mérte fel a megtakarítási célokat, hajlandóságot, valamint azt, hogy a magyarok milyen kilátásokkal számolnak a jövőben.

A többséget - a megkérdezettek 57 százalékát - leginkább az foglalkoztatja, hogyan maradhatnak egészségesek időskorukban. Ugyanakkor már jóval kevesebben vannak azok, akiknek az adott probléma megoldására konkrét tervük van. Az egyik terv például az, hogy az egészség megőrzése vagy éppen az anyagilag stabil nyugdíjas évekre érdemes mielőbb félretenni.

Elkésve?

Hogy ez valóban így van, jelzi többek között, hogy a megtakarítás összegének és a spórolás megkezdésének dátumát mindenki fontosnak tartja. A Pénztárszövetség szakértői szerint, ha a megtakarítás megkezdéséről van szó soha nincs túl késő, a megkérdezettek mégis aggódnak.

Azok között, akik tudják, mekkora összeget szeretnének felhalmozni 36 százalék mondta azt, úgy érzi, hogy későn kapott észbe. Akik pedig már tudják, miből fizetnék majd a komolyabb kiadásaikat, szintén sokan (36 százalékban) érzik azt, hogy késésben vannak.

A kutatás szerint az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással rendelkezők a későbbi időskorukkal kapcsolatban tudatosnak mondhatóak: körükben nagyjából kétszer annyian vannak, akik konkrét tervvel készülnek a nyugdíjas évekre. Ráadásul ez az előrelátás nem csak az anyagiakra összpontosul: az olyan gondolatok is jobban foglalkoztatják őket, mint az, hogyan fogják megőrizni az egészségüket, milyen lesz a családi életük vagy hogyan fogják tölteni a szabadidejüket.

Pénztárak helye a porondon

Mind az egészségmegőrzésre, mind a nyugdíjcélú takarékoskodásra az egyik legjobb alternatívát kínálják az önkéntes pénztárak, melyeknek a felmérés szerint kifejezetten jó a megítélése. Ezt mutatja például az is, hogy a megkérdezettek az önkéntes nyugdíjpénztárakat tartják a legköltséghatékonyabb megoldásnak a nyugdíjtakarékoskodási piacon.

A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők legnagyobb része - 22 százaléka – jelenleg is önkéntes nyugdíjpénztárban spórol. Ebben az összevetésben a bankszámlán és készpénzben történő megtakarítás áll a második és harmadik helyen, de 20 százalék alatti aránnyal. Az ÖPOSZ szakértői szerint érdemesebb az utóbbi két forma helyett is az eddig tíz éves távon 7,4, tizenöt éves távon 6,9 százalékos hozamot elérő pénztárban való takarékoskodást választani. Az önkéntes nyugdíjpénztárak és az egészségpénztárak rendre kiemelkedő eredményeket érnek el és valódi nyugdíjcélú megoldást jelentenek. Az ÖPOSZ-hoz tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona az idei második negyedév végén megközelítette az 1400 milliárd forintot, ami közel 6 százalékos éves növekedést jelent. A szövetséggel együttműködő egészségpénztárak tagjai pedig az első félévben több mint 4 millió alkalommal fizették különféle egészségügyi szolgáltatások ellenértékét pénztári felhalmozásukból, alkalmanként átlagosan 5700 forint értékben.

Előnyök és a jövő

A pénzári megoldások azért is különlegesek a megtakarítások piacán, mert a munkáltatók hozzájárulást adhatnak a tagok megtakarításához. Bár a munkáltatói szerepvállalásban idén év elején volt hullámvölgy az adózási szabályok miatt, ám a második negyedévben már ismét jelentősen nőtt az aktivitásuk. Itt fontos kiemelni, hogy a pénztári befizetésekre a tagok évente 20 százalék, maximum 150 ezer forint adó-visszatérítést kaphatnak. Ezt a kedvezményt pedig a munkáltatói hozzájárulások után is érvényesíthetik a pénztártagok.

A dolgozók ma leginkább az államtól várják, hogy támogassa őket a nyugdíjas évekre történő takarékoskodásban közvetlenül, vagy a munkáltatókon keresztül. Úgy vélik különösen a munkáltatói kiegészítés lenne hatékony eszköz az előtakarékosság térnyeréséhez. Ha az állam közvetlenül fizetné a támogatást a nyugdíjalapokba, illetve, ha átjárhatóság lenne a nyugdíjcélú és az egészségügyi célú megtakarítások között, akkor is a megkérdezettek fele, 55, illetve 47 százalékuk érezne késztetést a spórolásra. Azt a lehetőséget, hogy a dolgozó automatikusan (alanyi jogon taggá válva) spórolhasson a nyugdíjas éveire és az egészségének megőrzésére, a megkérdezettek 55 százaléka tartaná hasznosnak. Akiknek már van önkéntes nyugdíjpénztári tagságuk, azoknál jóval magasabb, 69 százalékos ez az arány. Azt a megkérdezettek 72 százaléka támogatná, ha a munkáltatói befizetések 55 éves életkor felett adómentessé válnának.

Az ÖPOSZ szerint a megtakarítás ideális esetben valóban „háromszereplős történet” és abban az állam, a munkáltatók és az egyének közös szerepvállalása eredményezhet igazán hatékony megoldást emellett úgy látják a segíti pénzügyi tudatosság térnyerése, az emelkedő bérek, a megtakarítások iránti fogékonyság, az előrelátás miatt a jövőben egyre többen léphetnek be a pénztárakba, ezzel várhatóan szintet lépve a spórolásban.

3 millió forintból mindent elérhetsz

A céljaidhoz elég lenne 3 millió forint? A legjobb személyi kölcsönökkel felújíthatod a lakásod, lecserélheted az autód, de saját vállalkozásodat is beindíthatod. Használd személyi kölcsön kalkulátorunkat és legyen tiéd a legkedvezőbb hitel a törlesztőrészlet nagysága alapján: a CIB Bank Előrelépő személyi kölcsönének 60 654 forint a havi törlesztőrészlete, a THM pedig 8,17 százalék, de szintén kedvező a Raiffeisen Bank ajánlata: a törlesztőrészlet 60 757 forint, a THM pedig 8,92 százalék. A Cetelem Saját Ritmus kölcsönt 61 767 forintos törlesztőrészlettel és 9,47 százalékos THM-mel érhetjük el. A Budapest Bank Prémium kölcsöne havi 64 152 forintos törlesztőrészlettel és 10,50 százalékos THM-mel lehet a miénk. További ajánlatok, esetleg nagyobb hitelösszeg érdekel? Használd ezt a hitelkalkulátort!