Toroczkai László elégedett lehet. Orbán Viktor pedig fel tudja mutatni a jogállamiság miatt őt és pártját ostorozóknak, hogy az ellenzék javaslatai is meghallgatásra találnak – még ha az apropóról óhatatlanul „a lassú víz, partot mos” közmondás is jut az ember eszébe.
A Mi Hazánk vezére ugyanis tavaly februárban kezdeményezte a kormányfőnél, hogy az alaptörvénybe foglalják bele a készpénzhasználathoz való jogot. Normális esetben egy ilyen aktusra meglehetősen sokáig kellene várni. Nem úgy nálunk, ahol rövid időn belül már tizenötödszörre változott a Fidesz által eredetileg gránitszilárdságúként aposztrofált dokumentum.
Ehhez képest tehát akár még hosszúként is lehet értékelni azt az időt, mely lepergése után április közepén, húsvét előtt bekerült az alaptörvénybe a készpénzhasználathoz fűződő jog. Amelyet követően a kormány nekiállt azt átültetni a gyakorlatba. E munkával végeztek most. Csütörtökön Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely négy másik jogszabályt is készpénzbaráttá változtat, parlamenti elfogadás esetén július 1-jétől – szúrta ki a hvg.hu.
S hogy miért kell a készpénzhasználathoz fűződő jogot külön, a legmagasabb szintű jogszabályban rögzíteni? Nos, mintha a kormány e tekintetben egy az egyben magáévá tette volna a Mi Hazánk érveit. A törvényjavaslat szerint:
- az elmúlt évek eseményei miatt „a biztonságérzet elengedhetetlen a magyar emberek számára. Ezt a biztonságérzetet képes nyújtani a készpénz”
- a készpénz „az állampolgárok szabadságának a záloga”
- „míg a készpénz az egyéné, addig a bankkártya a banké, így ha az ember nem akar a bankkal kapcsolatba kerülni, akkor a készpénz erre is biztosíték.”
Itt már kibújik a szög a zsákból, ez utóbbi megfogalmazásból már érződik az ellenzéki párt bankárellenes attitűdje, ami – valljuk be – az Orbán-kormánytól sem áll távol, hiszen az szavazatszerzésre is alkalmas. Nem véletlen, hogy ha megszorítani kell, a költségvetés bevételeit növelni, akkor az elsők között a bankokon szokott csattani az ostor. Idézzük csak fel, hogy a 2022-ben átmenetileg, 2023 végéig tervezett extraprofitadó ma is érvényes, s a napokban benyújtott jövő évi költségvetési tervezet alapján 2026 végéig nem is változik e helyzet. Sőt, Nagy Márton legutóbbi, a Kormányinfón tett kijelentéséből, miszerint amíg az „extraprofitok” fennmaradnak, az extraprofitadó is marad, egy még későbbi kivezetésre lehet következtetni. A nemzetgazdasági miniszter szerint ugyanis a bankok extraprofitja a magas kamatszintből adódik, így amíg a most 6,5 százalékos jegybanki alapkamat nem megy le 2-3 százalékra, maradni fog ez a sarc.
Semjén törvényjavaslatának elfogadásával egyébként az alábbiakban változna négy törvény:
- A fogyasztóvédelmi törvénybe bekerül, hogy a cégek a magánszemély vevőiknek kötelesek biztosítani a készpénzes fizetést. Ez alól kivétel az a vásárlás, amely határon átnyúló.
- A kereskedelemről szóló törvény azzal egészül ki, hogy a magánszemélyek számára biztosítani kell ezt a lehetőséget, ha pedig egy cég megsértené a szabályt, akkor a fogyasztóvédelmi hatóság jár el vele szemben.
- A szolgáltatásokról szóló törvénybe beleírják, hogy az embereknek joguk van készpénzzel fizetni a szolgáltatásokért, a kivétel itt is az olyan online szerződés, amely határon átnyúló szolgáltatásról szól.
- A földforgalomról szóló törvény pedig rögzíti, hogy földet lehet készpénzért vásárolni.
Ha valakit nem győzött meg, miért kell ennyire előnyben részesíteni azt az eszközt, amely számos kedvezőtlen tulajdonsága – hamisítható; elveszíthető; ellopható; nem kamatozik, így az infláció miatt folyamatosan romlik az értéke; miközben az üzleti partnerek közötti mozgása nem követhető és alkalmas illegális foglalkoztatásra is, így a fekete-szürkegazdaságot hizlalja – miatt merült fel a helyettesítése (bankkártyával és egyéb elektronikus fizetési módokkal, lásd QR-kód), az most meglepődhet. Korántsem magyar úri muri a készpénz jelentőségének a növekedése. A fejlett országok is ebbe az irányba mozognak.
Éppen a napokban látott napvilágot az a felmérés, miszerint az Európai Unió legnagyobb gazdaságában Németországban az emberek többsége nem tudja elképzelni a jövőt készpénz nélkül. A Bundesbank fizetési szokásokat vizsgáló felmérése szerint a megkérdezettek 69 százaléka fontosnak tartja, hogy maga is tudjon készpénzt használni. A készpénzt 72 százalék még nagyon fontosnak vagy meglehetősen fontosnak minősítette a társadalom egésze számára, és csak mintegy 9 százalék nem tulajdonít neki jelentőséget egyáltalán. Annak ellenére, hogy a készpénzes fizetés jelentősége Németországban rohamosan csökken: míg 2017-ben a fogyasztók a mindennapi fizetések mintegy háromnegyedét még készpénzben teljesítették, addig 2023-ra ez az arány alig a felére ment le.
Fotó: Depositphotos
Talán még ennél is megdöbbentőbb a hagyományosan a legfejlettebb, legmodernebb államok közé tartozó skandináv országok visszalépése. Svédországnak elvileg az idén már készpénzmentes társadalomnak kellene lennie. Abból kiindulva, hogy központi bankjának korábbi helyettes kormányzója még 2018-ban ezt vetítette előre. Hasonló célokat fogalmazott meg nyugati szomszédja, Norvégia.
Ám a 2022 februárjában kirobbant orosz-ukrán háború ezeket a terveket is felülírta. Amiatt, hogy a teljesen digitális fizetési rendszerek kiszolgáltatottá tennék őket az orosz biztonsági fenyegetéseknek, és aggódnak azokért, akik nem tudják használni azokat – számolt be a Guardian.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
