<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p


			
		
mfor.hu

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint ezért egy lépésben kellene jövő januártól 200 ezer forintra emelni a magyar minimálbért.

Június elején, egy konferencián beszélt először Orbán Viktor arról, hogy 200 ezer forintra kell emelni a minimálbért, ami mintegy 18 százalékos emelést jelentene. A kormányfő akkor konkrét dátum nélkül úgy fogalmazott: egy 200 ezer forintos minimálbér van előtte „egy vagy két lépésben”.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke most azt nyilatkozta a Népszavának, hogy egy lépésben kellene jövő januártól 200 ezer forintra emelni a magyar minimálbért, majd utána hasonló ütemben folytatni a legkisebb bérek felzárkóztatását. Szerinte ha csak több lépcsőben emelnék a legkisebb béreket, akkor már eleve a 220-230 ezer forintot kellene célozni, a hazai legkisebb fizetések ugyanis jelentős lemaradásban vannak még a szomszédos országokhoz képest is, márpedig tervben van az európai minimálbér bevezetése. A koncepció szerint ráadásul az adott ország bruttó átlagbére felével megegyező összegről kellene indulnia a legkisebb fizetésnek. 

Májusban a KSH közlése szerint 431 600 forint volt az átlagbér, ami az uniós elvek alapján legalább 215 ezer forintos minimálbért jelentene. Ami a februári 4 százalékos emelés után jelenleg csak bruttó 167 400 forint, ami mostani árfolyamon számolva 473 eurót ér (a szakképzetteknek járó 219 ezer forintos garantált bérminimum pedig 618 eurót). Eközben a cseheknél 579 euró a legkisebb kötelező bér - a V4-ek között, minket leszámítva itt a legalacsonyabb. A 200 ezer forintos magyar minimálbér most 564 eurót jelentene, tehát még a csehekétől is elmaradna.

Az év elején hosszas alkudozások után, a kormány és a munkáltatók által megkötött béremelési megállapodásban szerepelt egy ígéret a legkisebb bérek további 1 százalékos, évközbeni emelésére, de azzal a feltétellel, hogy a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) 15,5 százalékról 13,5 százalékra csökkenjen. Viszont a jövő évi adótörvényekben még 2022-ben is 15 százalékos szochoval számol a kormány, így ilyen úgy tűnik, nem lesz.

Kordás László szerint viszont az 1 százaléknál nagyobb léptékű további emelésre volna szükség még az idén, hiszen az infláció az eredetileg tervezett 3-3,5 százalék helyett áprilistól kezdve 5 százalék fölé ugrott, és még júliusban is 4,6 százalék volt. Ehhez képest a minimálbér és a garantált bérminimum – a csak februártól életbelépő emelés miatt - éves szinten csupán 3,4 százalékkal lett magasabb. Vagyis éppen annak a mintegy 1,2 milliós dolgozói rétegnek ér most egyre kevesebbet a bére, amely jövedelmi szempontból már így is nehezebb helyzetben volt – hívta fel a figyelmet a szakszervezeti vezető. 

(Népszava)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.