Június elején, egy konferencián beszélt először Orbán Viktor arról, hogy 200 ezer forintra kell emelni a minimálbért, ami mintegy 18 százalékos emelést jelentene. A kormányfő akkor konkrét dátum nélkül úgy fogalmazott: egy 200 ezer forintos minimálbér van előtte „egy vagy két lépésben”.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke most azt nyilatkozta a Népszavának, hogy egy lépésben kellene jövő januártól 200 ezer forintra emelni a magyar minimálbért, majd utána hasonló ütemben folytatni a legkisebb bérek felzárkóztatását. Szerinte ha csak több lépcsőben emelnék a legkisebb béreket, akkor már eleve a 220-230 ezer forintot kellene célozni, a hazai legkisebb fizetések ugyanis jelentős lemaradásban vannak még a szomszédos országokhoz képest is, márpedig tervben van az európai minimálbér bevezetése. A koncepció szerint ráadásul az adott ország bruttó átlagbére felével megegyező összegről kellene indulnia a legkisebb fizetésnek.
Májusban a KSH közlése szerint 431 600 forint volt az átlagbér, ami az uniós elvek alapján legalább 215 ezer forintos minimálbért jelentene. Ami a februári 4 százalékos emelés után jelenleg csak bruttó 167 400 forint, ami mostani árfolyamon számolva 473 eurót ér (a szakképzetteknek járó 219 ezer forintos garantált bérminimum pedig 618 eurót). Eközben a cseheknél 579 euró a legkisebb kötelező bér - a V4-ek között, minket leszámítva itt a legalacsonyabb. A 200 ezer forintos magyar minimálbér most 564 eurót jelentene, tehát még a csehekétől is elmaradna.
Az év elején hosszas alkudozások után, a kormány és a munkáltatók által megkötött béremelési megállapodásban szerepelt egy ígéret a legkisebb bérek további 1 százalékos, évközbeni emelésére, de azzal a feltétellel, hogy a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) 15,5 százalékról 13,5 százalékra csökkenjen. Viszont a jövő évi adótörvényekben még 2022-ben is 15 százalékos szochoval számol a kormány, így ilyen úgy tűnik, nem lesz.
Kordás László szerint viszont az 1 százaléknál nagyobb léptékű további emelésre volna szükség még az idén, hiszen az infláció az eredetileg tervezett 3-3,5 százalék helyett áprilistól kezdve 5 százalék fölé ugrott, és még júliusban is 4,6 százalék volt. Ehhez képest a minimálbér és a garantált bérminimum – a csak februártól életbelépő emelés miatt - éves szinten csupán 3,4 százalékkal lett magasabb. Vagyis éppen annak a mintegy 1,2 milliós dolgozói rétegnek ér most egyre kevesebbet a bére, amely jövedelmi szempontból már így is nehezebb helyzetben volt – hívta fel a figyelmet a szakszervezeti vezető.
(Népszava)
