<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p


			
		
		


		
		

Megnéztük, körülbelül mennyibe kerül ma egy diáknak egyetemre járnia, valahol laknia, néha jót is ennie, nagy ritkán pedig még kicsit szórakoznia is. A számok alapján kisebb magyar csoda, ha ezt több-kevesebb sikerrel meg is tudják valósítani a fiatalok.

A cikk eredetileg laptársunk, a Piac & Profit nyomtatott, szeptemberi számában jelent meg.

Megvoltak az egyetemi tanévnyitók, köszöntötték a gólyákat és a többi hallgatót, s több ezer fiatal ismét jelenléti oktatással kezdhette meg a 2021–22-es tanévet. Ugyanakkor az összes magyar felsőoktatási intézmény hangsúlyozza, hogy a már-már a régi világra emlékeztető iskolai élet addig érvényes, amíg a járványügyi adatok kedvezőek. Ha a koronavírus-járvány negyedik hulláma a vártnál erősebb lesz, hibrid vagy akár teljes online oktatásra állhatnak át ismét.

Tavaly sok fiatal kényszerült visszatérni a szülői házba a kollégiumokból és albérletekből, ami a családoknak jelentős megtakarítást hozott a konyhára. Ám idén az újra nekirugaszkodó albérletárak, a pandémia miatti élelmiszerár-emelkedések, valamint a különböző egyetemi szakok megugrott önköltsége miatt jóval nehezebb helyzetben találták magukat az egyetemisták és a szüleik.

Kollégium feltételekkel

Bár még nincs központi utasítás, hogy a kollégiumi férőhelyekhez kötelező a védettségi igazolvány, így, információink szerint, nagyon is figyelik, hogy a beköltöző diák be van-e oltva, vagy sem. Mondhatni lépéselőnyben vannak az oltottak. De még egy vakcinázott diák is lemaradhat a meglehetősen kedvező árú kollégiumi férőhelyről a nagy érdeklődés miatt.

Egy sor költséggel számolni kell (Fotó: Pexels)Egy sor költséggel számolni kell (Fotó: Pexels)

Debrecenben, ahol idén túljelentkezés tapasztalható az egyetem tizenkét kollégiumában, az elsőévesek által pályázható férőhelyek havi 12–23 ezer forint között alakulnak, míg az idősebb hallgatók akár 36 ezer forintot is fizethetnek, ha egyágyas szobához jutnak. Szegeden számtalan kollégium várja a diákokat, ahol az ösztöndíjas hallgatók számára havi 10 ezer forint körül, a költségtérítéses diákok esetében havi 10–16 ezer forint körül mozog a férőhelyek ára.

Az ELTE hét budapesti kollégiumában 12–18 ezer forintot kell fizetni egy férőhelyért. A Budapesti Corvinus Egyetem öt helyszínén az ösztöndíjasoktól 9300–17 ezer forintot, önköltséges szakon tanulóiktól 22 500–40 ezer forintot kérnek el minden hónapban.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem diákjai szintén öt kollégium közül választhatnak, ahol 9000–23 ezer forint közötti költségekkel számolhatnak a térítéses és az ösztöndíjas hallgatók a lakhatásért.

Vagy albérlet?

Aki lecsúszik a kollégiumi férőhelyről, annak marad a többi, jóval drágább megoldás. Budapesten augusztusban a legolcsóbb kiadó garzonlakásokat 90–95 ezer forinttól kínálták, ám igazság szerint többségük olyan ingatlan, ahová senki nem engedi el jó szívvel egyetemista gyermekét. Vállalható helyen lévő egyszobás lakást inkább 110–120 ezer forinttól lehet találni. Egy másfél vagy kétszobás, 50–60 négyzetméteres lakás átlagos bérleti díja 145 ezer forint, ami a 2020. januári mélyponthoz képest több mint 8 százalékos növekedés. Tehát társbérlőnek szegődve még így is 75 ezres bérleti díjjal – a kollégiumi díjak többszörösével – kell számolnia annak az egyetemistának, aki másodmagával bérel lakást a fővárosban.

A legnagyobb egyetemvárosok közé tartozó Debrecenben, Szegeden és Pécsen is 10 ezer forinttal emelkedtek a bérleti díjak. Ez azt jelenti, hogy Debrecenben 120 ezer forintra, Szegeden 110 ezer forintra, Pécsen 100 ezer forintra nőttek az albérletárak, csak Miskolcon stagnál 90 ezer forinton.

Az önköltséges szakok ára is egyre feljebb kúszik

Nem mindenki olyan penge vagy szerencsés, hogy az állami finanszírozás helyébe lépett ösztöndíj-támogatással kezdhesse az egyetemet, az önköltséges szakok ára viszont szép csendben egyre emelkedik. Akik nem kerültek be a térítésmentes szakra, azoknak maradt a családi kassza vagy a Diákhitel Központ ajánlata, ahol igénybe tudják venni az államilag támogatott kamatmentes előfinanszírozási lehetőségeket.

Az önköltséges szakok 2017–18-as nagyobb áremelkedését követően idén is akadnak olyan egyetemi területek, ahol többet elkérnek, mint egy vagy két éve.

Az ELTE Informatikai Karán például a programtervező informatikus nappali szak tavalyelőtt még 300 ezer forint, idén már 325 ezer, az osztatlan tanárképzés 400 ezerről 500 ezer forintra ugrott. Az ELTE Természettudományi Karán az alapszakok 300 ezerről mentek fel tavaly 500 ezer forintra, a mesterszakok pedig 400 ezer helyett már 700 ezer forintot kóstálnak. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán az angolnyelv-oktatók mesterképzése 300 ezer forintról 375 ezerre ugrott, a kommunikáció és médiatudomány szakosok 300 ezer helyett már 400 ezer forintot fizetnek. Az idén induló mozgókép (film- és tv-rendező) szakot még nincs mihez viszonyítani, viszont máris 800 ezer forintot kérnek érte.

A Budapesti Corvinus Egyetemen – amely felsőoktatási intézmény elsőként esett át a modellváltáson – az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdálkodásmenedzsment, a pénzügy és számvitel szak és a gazdaságinformatikus szak félévei egyformán 450 ezer forintba kerülnek. A turizmus-vendéglátás szak 405 ezer forint, kommunikációt és médiatudományt, valamint politikatudományt és szociológiát 395 ezer forintért lehet magyarul hallgatni. Kerestük, de sehol nem találtuk már a világhálón a modellváltás előtti árakat, így nehéz összehasonlítani az emelkedés mértékét. Mindenesetre a különbségek miatt érdekes, hogy az éppen a modellváltás alatt álló Szegedi Tudományegyetemen a turizmus-vendéglátás szak, a pénzügy-számvitel szak és a gazdálkodásmenedzsment szak is jóval olcsóbb, egyaránt 200 ezer forint. A különbség erős.

Közben az élelmiszerárak is megindultak

A Privátbankár.hu online portál Árkosara szerint idén augusztusban a vizsgált hipermarketekben (Auchan, TESCO, Interspar) az élelmiszerek áremelkedése 4,4 százalékos volt, s a három áruházban átlagosan 22 ezer 902 forintba került a nagybevásárlás, ami a második legmagasabb érték a 14 éve folytatott felmérés története során. Az elmúlt egy évben az abszolút csúcstartó az étolaj, ami 32,8 százalékkal kerül többe, mint egy éve. Emellett több mint 20 százalékot drágult a száraztészta és a margarin, 10 százalékot meghaladó mértékben emelkedett még a chips, a banán, a csirkemell, a rizs, a májas, a tej és a liszt is. És természetesen drágultak az alkohol- és cigarettaárak is, ahogy a benziné sem csökkent.

Mindez előrevetíti, hogy az egyetemisták jó része nem fog minden héten éttermekben vagy bárokban rendelni, sem drága szórakozóhelyeken pörögni, mert ez számukra már luxusnak számít.

Így, ha kiszámoljuk a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb helyzetű egyetemista havi megélhetését, akkor valahogy a következőképpen néznek ki a számok. Nevezzük Daninak, aki Budapesten egyedül kénytelen garzont bérelni, s a Corvinusra jár önköltséges szakra, amit a szülei fizetnek (ha Diákhitelt vesz fel, akkor nem most, hanem később, a munkaerőpiacon elhelyezkedve jelentkezik a pluszköltség). Ebben az esetben Dani lakhatása 110 ezer forint bérleti díjba és körülbelül 20 ezer forint rezsiköltségbe kerül, az egy féléves tandíja öt részre osztva havi 90 ezer forintot jelent, a megélhetésre szánt napi 3000 forint szintén havi 90 ezret. Vagyis Daninak havonta összesen 310 ezer forintra van szüksége. De ekkor még nemigen közlekedett és szórakozott, s ruhát sem vett, legfeljebb, ha a kajapénzből megspórolta az árát.

Dóri, aki a debreceni kollégiumban megkapta a legolcsóbb szállást (12 ezer forint), és ösztöndíjasként még 90 ezer forintot is kap az egyetemtől, jóval vidámabb helyzetben van. Így az ösztöndíjából maradó 68 ezer forintot kell csak szüleinek vagy valamilyen részmunkaidős állással kipótolnia, hogy a megélhetése biztosított legyen. Óriási különbség van tehát egyetemista és egyetemista között, ezért nem is lehet átlagegyetemistáról beszélni. Egy viszont biztos: hogy a pár évvel ezelőtti számokhoz képest sok fiatalnak egyre nehezebb megvalósítania álmait, és sok családnak egyre nehezebb támogatnia gyermeke egyetemi tanulmányait.

Diákhitel-konstrukciók

1. Diákhitel –1: bármire felhasználható, igények szerint havi részletekben vagy egy összegben utalják a számlára, kamata 1,99 százalék.
2. Diákhitel–2: kizárólag az önköltséges képzésekre lehet fordítani, közvetlenül az egyetemnek utalják, kamatmentes a visszafizetés.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.