A cikk eredetileg a Privátbankár.hu oldalon jelent meg.
Az egészségügyi szakdolgozók fizetése akár tízezrekkel is csökkenhetett, mert március elsejétől megszűnt a közalkalmazotti jogviszonyuk - írta a napokban a napi.hu. Az érintettek az első, már nem közalkalmazotti fizetést mostanában kapták kézhez és az egészségügyi szakdolgozók közül sokan azzal szembesültek, hogy korábbi bérük 20-30 ezer forinttal vagy akár ennél is többel csökkent. Ennek hátterében a lap szerint az áll, hogy mivel már nem kötelező keresetkiegészítéseket adni, azokat sok helyen elkezdték megszüntetni. Vagy például a különböző pótlékokra a korábbinál alacsonyabb mértéket állapítanak meg.
Mindeközben a képviselői javadalmazásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően márciustól az előző évi átlagbér-növekedés mértékével igazították ki a honatyák- és anyák fizetését- számoltunk be a változásokról bő egy hónappal ezelőtt. Ennek eredményeként az Országgyűlés falai között dolgozó választott tisztségviselők százezer forintot is meghaladó béremelésben részesültek.
A százezres nagyságrenddel megemelt juttatásokat ők is mostanában kapták kézhez, mint az egészségügyi szakdolgozók a csökkentett fizetéseket.
Bruttó 107 400 forinttal nőtt az alapilletmény
Korábbi számításainkat most a parlament honlapján frissült adatok erősítették még. Vagyis a képviselők alapilletménye bruttó 107 400 forinttal 1 103 400 forintról 1 210 800-ra emelkedett. Családi adókedvezmények figyelembevétele nélkül ez havonta 805 182 forint nettót jelent,
így ténylegesen az érintett képviselők 71 421 forinttal többet kaptak a napokban a számlájukra.
Bár ez is igen jelentős növekedésnek számít, mégis azok a képviselők vannak kisebbségben, akik az alapilletményre jogosultak. A képviselői fizetés ugyanis nagyban függ a betöltött pozíciótó; az alapbérre csak azok jogosultak, akik semmilyen más posztot nem töltenek be a parlamentben és a kormányban. A frakcióvezetők, azok helyetteseik, a bizottsági elnökök, alelnökök és tagok magasabb bérért teljesítik feladataikat.
- Aki állandó bizottsági tag, az a képviselői alapbér 1,2-szereséért dolgozik, vagyis 1 324 080 forint helyett 1 452 960 forintot láthatott a napokban a bérlapján.
- Aki két testületben vagy a törvényalkotási bizottságban tag, az alapbér 1,4-szeresére jogosult fizetésként, így több mint 1,4 milliót ér a munkája.
- A frakcióvezetők fizetésénél kétszeres szorzó alkalmazandó, tehát 2,2 millió forintos javadalmazásuk 2,42 millióra emelkedett.
- Helyetteseik fizetése pedig a mostani emelésnek köszönhetően átlépi a 2 milliós álomhatárt, 1,875 millió forint után 2,058-ért látják el feladataikat.
A parlament legmagasabb fizetéséért a házelnök, Kövér László dolgozik, esetében majdnem bruttó 300 ezer forinttal magasabb összeg szerepel mostantól a bérlapján. Bruttóban már 3,26 millió forintot ér a munkája. Az emelés esetében azt jelentette, hogy a napokban 192 836 forint pluszfizetés, vagyis nettó 2 173 991 forint érkezett a számlájára.
Az idei emeléssel együttvéve az elmúlt 2,5 évben 62 százalékos bérnövekedést tapasztalhattak a képviselők. A kormány ugyanis 2018 augusztusától döntött a bérek rendezéséről miután a közszféra más részében már lezajlott ez a folyamat.
Van, aki még ennél is többet visz haza
Azok a képviselők, akik egyben a kormány tagjai is miniszterként, államtitkárként vagy helyettes tisztségviselőként, a képviselői alapilletményük mellé kormánytagként is jogosultak fizetésre. Ezek nem kötelező jelleggel, de szintén lekövethetik a bruttó bérek változását. Egyelőre az állami vezetők javadalmazásáról még nem érhetők el friss dokumentumok a kormány honlapján, az azonban még így is biztos, hogy többmilliós juttatásra jogosultak.
Miniszterként ül a parlamentben még Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Rogán Antal a miniszterelnök kabinetfőnöke és Nagy István, agrárminiszter is. Így a két poszt betöltéséért összesen bruttó 3 189 800 forintot kaphattak a napokban - a miniszteri fizetés változatlansága mellett -, ami nettóban (családi kedvezmények figyelembevétele nélkül) 2 121 217 forintot jelent.
Ha pedig 2020-szal ellentétben a miniszteri fizetések emelésére is sor kerül idén, a teljes bér még magasabb összeg lehet. Ebben az esetben ugyanis számításaink szerint 2 170 963 forintért dolgozhatnak majd az állami vezetők a jelenlegi 1,979 millió után.
A kormánypártiaknak kellett az emelés, nem mondtak le róla
Az idei emelésről szóló korábbi cikkünk megjelenésével egyidőben terjesztette be Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs független képviselő azt a törvénymódosító javaslatot, mely a veszélyhelyzet idején csak az alapilletményt hagyta volna meg a képviselőknek.
Mivel idén is emeltek a parlamenti fizetéseken, most is azt kérték a független képviselők az Országgyűléstől, hogy ezt a növekményt és minden parlamenti tisztséghez kötődő plusz juttatást a Járvány Elleni Védekezési Alapba utaljanak át, majd onnan az egészségügyi és szociális dolgozóknak.
Ám ahogy 2020 tavaszán, úgy ezúttal sem ment át ez a javaslat a parlamenten, de mégcsak napirendre sem vették annak tárgyalását. Mint Szél Bernadett az erről szóló Facebook-bejegyzésében írta, a kormánypárti képviselők indoklás és "szó nélkül utasították el a javaslatot. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a magyar kormánnyal ellentétben az osztrák az egész fizetését a védekezésre adja.
Mfor-vélemény
Bár a plusz juttatásokról való lemondás gesztusértékű lett volna a közös teherviselés jegyében, valójában azoknak az összegeknek a terveknek megfelelő felhasználása nehezen lehetne követhető, miután a nagy közös kasszába kerültek. Mint korábbi összegzésünkben bemutattuk, például a Gazdaságvédelmi Alapból sorra látványberuházásokat finanszíroznak, és nagyrészt sport, illetve egyházi beruházásokat fedeznek, a Járvány Elleni Védekezési Alapból viszont zömében egészségüggyel összefüggő célokra csoportosítanak át forrásokat. (Többek között a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Országos Mentőszolgálat, vagy épp a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság kapott pénzt.) Éppen ezért célszerűbbnek tűnne a lemondott pluszpénzeknek egy külön "zsebet" létrehozni, és abból segíteni.
Mindenesetre úgy tudjuk, az ellenzéki pártok lehetőségeikhez mérten igyekeznek tartós élelmiszerekkel, anyagi támogatással segíteni azokon a bajba jutottakon, munkájukat elvesztőkön, akik segítségért fordulnak hozzájuk.
