2019. szeptember 26. 15:08

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége csütörtökön tartott konferenciáján ismét terítékre került az MNB terve, az úgynevezett Jóléti Számla, amely az elhangzottak alapján egy új nyugdíjpillér lehet. Noha az eszköz nem ismeretlen, az utóbbi időben egyre többször lehet róla hallani, ezúttal a jegybank illetékesei az általános terveken túl néhány konkrétumot is megvillantottak.

Már-már megszokottá vált az utóbbi időben, hogyha egy konferencián a jegybank vezetői előadást tartanak, akkor előkerül az intézmény által készített versenyképességi program. Persze nem véletlen, hiszen egy mély, átfogó munkáról van szó, amelynek szinte nincs olyan pontja, amely ne érintené a gazdaság valamely szegmensét. Így volt ez az ÖPOSZ (Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége) csütörtöki eseményén is, ahol a nyugdíjrendszer került a fókuszba.

Jön-e a Jóléti Számla?

Miután a közelmúltban Matolcsy György, a jegybank elnöke is beszélt az úgynevezett Jóléti Alapról (amelyet Jóléti Számlaként is neveznek), ez most is több prezentációban előkerült. Nehéz megjósolni, hogy bevezetésre kerül-e ez a forma, és ha igen, mikor, az viszont a mai napon is kiderült, hogy az MNB illetékesei már kidolgozták a terveket, így elsősorban a politikai szándék függvénye az implementáció. A jegybank versenyképességi javaslatainak közzétételekor egyébként kiderült, hogy a Jóléti Alapban minden egyes munkavállaló és munkáltató a bruttó bér egy bizonyos százalékát fizetné be a munkavállaló saját dedikált jóléti számlájára. Az állam a két szereplő befizetése mellé további adókedvezményeket biztosítva (munkavállalói befizetések után szja-visszaigénylés, munkáltatói befizetés adóalapból történő leírása) tehetné a rendszert még vonzóbbá az egyes szereplők számára.

A hazai döntéshozók egyébként abban a kényelmes helyzetben vannak, hogy Lengyelországban most indult egy hasonló rendszer, így annak tapasztalati révén az esetleges gyerekbetegségek is kiküszöbölhetők lesznek. Nagy Koppány, az MNB igazgatója is kitért az előadásában a jegybank által készített versenyképességi programról, amelynek egyik hangsúlyos része a nyugdíjrendszer, amely világszerte nyomás alá került. A fejlett országokban a születéskor várható élettartam folyamatosan növekedett, ma egy újszülött esetében Magyarországon is 80 év feletti korral lehet számolni. Miközben a jólét miatt a várható életkor kitolódott, a szülések száma látványosan visszaesett.

Az MNB szerint megoldást jelenthetne a jóléti alapok bevezetése. Ezek többdimenziós céllal jöhetnek létre, társadalmi szinten segítene a nyugdíjrendszerre eső nyomáson, egyéni szinten pedig az életkorhoz kapcsolódó különböző jövedelmi korszakokat segítene kisimítani, míg az állam számára folyamatos keresletet biztosítana az állampapírokra. Az MNB tervei szerint ezt a nyugdíjrendszer mellett ki lehetne terjeszteni az egészségcélú megtakarításokra is, amely mind a fiatalabb, mind az idősebb korosztály számára ösztönző lehet.

Utóbbiak kapcsán egyébként általános nehézség, hogy a fiatalok nem igazán gondolkoznak nyugdíjcélú megtakarításban, ha felhalmoznak, azt elsősorban lakhatási céllal teszik. Ugyanakkor a Lengyelországban bevezetett rendszer keretén belül például erre is gondoltak és saját lakásvásárlást is támogatják ezzel a konstrukcióval. A másik fontos dolog, az egészségügyi kiadásokra való kiterjesztés azért is lehet érdekes Magyarországon, mert az intézményesített összeken felül nagyon sokat költenek az emberek. Ebben a hálapénz ugyanúgy benne vannak, mint a gyógyszerek vagy a privát kezelések. Ráadásul idősebb korban az egészségügyi kiadásra fordított összeg is jelentős.

Több részvényt is tarthatnának a pénztárak

Nem csak Nagy Koppány, de a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója, Végh Richárd is beszélt a tervezett konstrukcióról. A vezérigazgató megemlítette, hogy az MNB 300 pontos versenyképességi programjában 14 pont is foglalkozik a tőzsdével, ezek közül Végh Richárd kiemelte a jóléti számlát. Ez Lengyelországban már megvalósult. Ennek az önkéntes programnak a keretében az állam, a munkaadó és a munkavállaló együtt járul hozzá a nyugdíjcélú megtakarításokhoz. A BÉT előzetes számításai szerint 10 év alatt egy ilyen rendszer 1500 milliárd forint befektetést jelenthetne a magyar tőkepiacon.

Egy ekkora összeg ugyanakkor a tőzsde számára is kihívást jelentene. Jelenleg ugyan a piaci kapitalizáció megengedné, de a hazai intézményi befektetők nem túl aktívak a magyar tőzsdén. A vezérigazgató szerint ugyan rendszeresen felmerülő ellenérv szokott lenni, hogy kicsi a magyar tőzsde, de ha a BÉT-en forgó részvények tőkeállományát nézzük, akkor az látszódik, hogy a hazai intézményi befektetők csak ennek a 7 százalékát birtokolják. Akár a mostani kibocsátói kör is reális lehetőséget biztosítana arra, hogy az intézményi befektetők megduplázzák a részvénybefektetéseiket. Ugyan a nyugdíj-megtakarítások részvénykitettsége országonként eltér, akár történelmi okok miatt is. A magyar megtakarítások részvénykitettsége az átlaghoz képest alacsonyabb, csupán 30 százalék. A régióból kiemelkednek a lengyelek, ahol a megtakarítások 70 százaléka van részvényekbe, ráadásul a pénztárak többnyire közvetlenül vásárolják ezeket.

Érdekesség, hogy eközben az állampapírok állománya magas, miközben a lakosságnak szóló állampapírok hozama jóval magasabb, mint az intézmények által elérhető. Az is figyelemre méltó, hogy miközben a magyar részvények állománya alacsony, addig a külföldi részvényekből ehhez képest többet tartanak a portfóliójukban.

Jól teljesítettek a pénztárak

Gomolygó viharfelhők állnak a pénztári szektor felett mondta el a Pénztárszövetség konferenciáján Kandrács Csaba az MNB ügyvezető igazgatója, leendő alelnöke. Számos olyan tényező van, ami hatással van a szektorra, de a változások és a kockázatok ellenére jól teljesített a szektor. Az előadó szerint az utóbbi időszakban immár trendszerűen csökken a pénztárak száma, tavaly is folytatódott a koncentráció. Az átlagos taglétszám így növekszik, és az egy tagra jutó vagyon is bővül, ez viszont azzal is járhat, hogy a hatékonyság növekszik. Bizakodásra ad okot, hogy a szektor számára kedvezőtlen adóváltozások ellenére a pénztári vagyon tovább növekedett. Kandrács Csaba kiemelte, hogy a pénztári tagok többnyire pénzügyileg tudatosabbak az átlagnál, amit jelez, hogy aki belép, az többnyire rendszeresen fizet tagdíjat.

Az adóváltozások hatással voltak a pénztárakra, illetve az emiatt bekövetkező munkáltatói hozzájárulás visszaesésére jól reagáltak a pénztárak, amit jelez az is, hogy míg a fentiekből „várható visszaesés” az MNB előzetes prognózisa alapján 30 százalék volt, ezzel szemben valójában csak 10 százalékos volt a visszaesés. A munkáltatói visszaesés ugyan valóban csökkent, ám a tagi befizetések kompenzálták ez, hiszen utóbbi erőteljesen növekedtek.

A nyugdíjpénztárakhoz képest kevésbé optimista képet festett a szakember az egészségpénztárakról, melyek évek óta tartósan veszteségesek. A nyugdíjpénztárak az első félévben is jól teljesítettek, ám ami még ennél is fontosabb, hogy folyamatosan pozitív hosszútávú reálhozamokat láthatunk.

Kandrács Csaba elmondta, hogy az MNB kidolgozott egy 300 pontos versenyképességi javaslatot, amelyek közül több érinti a pénztári szektort is. Ilyen például a költségmutató bevezetése a pénztárak esetében is. A szakember szerint ez más területeken, így például a biztosítóknál pozitív hatással járt, erősítette többek között a pénzügyi tudatosságot is.

Még mindig sokan nem tesznek félre a nyugdíjas évekre

A Pénztárszövetség évről-évre elkészíti a lakossági pénztártagok attitűdökre, megtakarítási szokásokra vonatkozó kutatását, amelyek Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke mutatott be. A felmérés szerint tízből négy embernek nincs semmiféle nyugdíj-megtakarítása. Eközben viszont a lehetőségeket mind többen ismerik, a nyugdíjpénztárak ismertsége például kifejezetten magas, a Pénztárszövetség edukációs tevékenysége kezd beérni. A 18-49 évesek 56 százaléka tesz félre nyugdíjcélra, azok, akik ezt nem spórolnak az idős korukra, részben az anyagi helyzetük miatt nem tudják ezt megtenni. Ez pedig már csak azért is probléma, mert ezek az ember általában az aktív koruk alatt sem tudnak tartalékokat felhalmozni, így ezután ezek az alacsony jövedelműek nagyon kiszolgáltatottak lesznek. Talán nem meglepő, hogy a nyugdíjas éveik kapcsán továbbra is nagyon sokan gondolják úgy, hogy dolgozni fognak, de növekedett azok aránya is, aki abban bízik, hogy idős korában a családtagjaitól kap majd támogatást.

Kravalik Gábor kiemelte, hogy a 18-59 éves aktív lakosság szemében a nyugdíj továbbra sem tartozik a legfontosabb megtakarítási célok közé. Igaz, akiknek van önkéntes pénztári megtakarításuk, azok sem nyugodtak a nyugdíjas évek felől, tehát nyitottak lehetnek akár a további előtakarékosságra. Nyugdíjpénztári tagságukkal nem érzik úgy, hogy „letudták” a problémát. Érdekesség, hogy a közvetlenül nyugdíj előtt álló, 50-59 éves korosztály körében sem az első helyen áll az ilyen célú megtakarítás.

A lehetséges megtakarítási célok között idén előtérbe került a saját lakáscél, ami jól tükrözi az ingatlanpiacon tapasztalható fellendülést. Ezzel párhuzamosan több cél is kissé a háttérbe szorult, beleértve az egészségügyi és nyugdíjcélú megtakarítást, de a nyaralás is valamivel kevésbé fontos idén. Ugyanakkor az előre nem látható eseményekre való anyagi felkészülés stabilan a legfontosabb cél. Az idős korra spórolás az aktív lakosság körben rendre az ötödik helyre fut be a versenyben, aminek a nyertesei az egészség- és önsegélyező pénztárak, akiknek a toplista minden helyezésére van megoldásuk, de még őket is lejjebb szorította tavalyi dobogós helyükről a dübörgő ingatlanpiac, a lakásvásárlás, mint megtakarítási cél.

A felmérés szerint a nyugdíjra takarékoskodók aránya tavaly óta nem változott jelentősen, és aki úgy nyilatkozott, hogy félretesz jövőjére, az sem kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítási formát nevez meg erre, hanem bankszámlán tartott pénz vagy életbiztosítás formájában tervez harminc-negyven évre előtakarékoskodni. A megtakarítási formák egyébként kifejezetten változatosak, az ingatlanbefektetéstől a készpénzig minden előfordul. Vélhetőleg a MÁP + elsöprő bemutatkozása is hozzájárult ahhoz, hogy idén új elemként kérdeztek az állampapír nyugdíjcélú vásárlására, ami rögtön 9 százalékos aránnyal debütált listán. Érdemes kiemeli, hogy a nyugdíjcélú megtakarításoknál a pénztárak számítanak az egyik legnagyobb favoritnak, a válaszadók 22 százaléka jelezte, hogy ilyen módon készül az idős éveire.

Az ÖPOSZ kutatása idén is rámutatott, hogy a nyugdíj-tervezéshez, felkészüléshez és megtakarításhoz az érintettek szerint jó lenne valamilyen külső ösztönző. Ez igen sokféle módon előkerül, hiszen az állami ösztönző, munkáltatói segítség, több bér, és a több kedvezmény is előkerült. A lehetséges konkrét ösztönzők közül pedig – hasonlóan a tavalyi eredményekhez – különösen a munkáltatói kiegészítés lenne hatékony a válaszadók szerint (71%-ot ösztönözne), akár ennek kötelező formája is (67%). (Ez egyébként gyakorlatilag a cikk elején említett Jóléti Számlának felelhetne meg – szerk.) Ezzel szemben az, ha az állam közvetlenül fizetné a támogatást a nyugdíjalapokban (55%), illetve, amennyiben átjárhatóság lenne a nyugdíjcélú és az egészségügyi célú megtakarítás felhasználhatóságában (47%), az kicsit kevésbé motiválná a lakosságot arra, hogy félretegyen.