Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) adatai szerint kedvezően alakultak az első negyedévben a tagok számára a piaci folyamatok, így a hozzájuk tartozó pénztárak vagyona 5 százalékkal növekedett, az összvagyonuk 1381 milliárd forintra nőtt.
Mint azt az ÖPOSZ elnöke, dr. Kravalik Gábor kiemelte, az 5 százalékos vagyongyarapodás a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben kiemelkedőnek mondható. Így a tavalyi kedvezőtlen számokat is sikerült ellensúlyozni. Az első negyedévben a kasszák az ÖPOSZ becslése szerint 3,65 százalékos hozamot értek el, ami éves szinten bőven tíz százalék feletti hozamnak felelne meg. Az egy tagra jutó vagyon a negyedév végén, részben a taglétszám minimális csökkenése miatt, 5,6 százalékkal 1,27 millió forintra nőtt.
Az egyéni tagdíjbefizetések eddig folyamatosan növekedtek, most az első negyedévben stagnálás volt tapasztalható. Viszont a munkáltatói befizetések az első negyedévben jelentősen visszaestek, így összességében a befizetések összege is csökkent. A visszaeső munkáltatói befizetések miatt immár csak a 30 százalékát adják a befizetéseknek a vállalatok, míg az egyéni gondoskodás 70 százalékra ugrott.
A munkáltatói aktivitás visszaesése azért rossz hír, mert amikor az ő befizetéseik növekedtek korábban, akkor a taglétszám is bővült, míg az ő befizetéseik csökkenésével a tagok száma is visszaesett. Megfigyelhető tehát, hogy a munkaadóknak fontos edukációs, iránymutató szerepe van az öngondoskodásban. Az idevágó cafeteriaszabályok módosítása tehát láthatóan visszavetette a munkaadók befizetési hajlandóságát.
Ami az egészságpénztárakat illeti, a vagyonuk 2,1 százalékkal 52,6 milliárd forintra nőtt, a tagok száma pedig meghaladta a 900 ezret. Az egészségkasszák összesen 12,2 milliárd forint értékben finanszírozták a szolgáltatásokat. A tagok egészségmegőzésénél továbbra is kiemelkedő szerep jut a pénztáraknak.
A munkáltatói befizetések az egészségpénztáraknál is jelentősen, 63 százalékkal (!) visszaestek, viszont az egyéni befizetések számottevően növekedtek. Összességében a tagdíjbevételek így is 15 százalékkal csökkentek, de legalább azt el lehet mondani, hogy nem estek vissza drasztikusan a munkavállalói oldal eltűnése ellenére.
A pénztári tagság elkezdett növekedni, az ÖPOSZ elnöke szerint ez a fiatalabb generációnak köszönhető, akik hajlandóak saját egészségükre áldozni. A pénztárakon keresztül néhány célzott szolgáltatást használnak a munkaadók, így például menedzserszűrésre. Az első negyedévben a munkavállalók teljesítették a befizetések 82 százalékát, ami abból a szempontból döbbenetes, hogy 2012-ben még a munkaadók voltak, akik 80 százalék feletti befizetést teljesítettek. Az egészségpénztári és önsegélyezési pénztári tagoknál jelentős növekedés volt a lakáscélú jelzáloghitelek törlesztésének támogatásánál és a gyermekekkel kapcsolatos szolgáltatásoknál.
Dr. Kravalik Gábor kiemelte, a jó eredményekre árnyékot vet, hogy a cafetériarendszer átalakítása és az új adószabályok miatt a munkáltatói befizetések drasztikusan csökkentek: az önkéntes nyugdíjpénztáraknál éves összevetésben 31 százalékkal, 6,5 milliárd forintra, az egészségpénztáraknál pedig 63 százalékkal 1,3 milliárd forintra. Az állami támogatással, azaz az évente 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adókedvezménnyel támogatott egyéni befizetések az önkéntes nyugdíjkasszáknál 14,8 milliárd forintra rúgtak, ami lényegében stagnálást jelent éves szinten.
Mint az az ÖPOSZ elnöke elmondta, a következő időszak után tisztább lesz a kép, mivel tavaly év végén számos munkáltató előrehozta a befizetéseinek egy részét. Az is árnyalja a képet, hogy tapasztalataik szerint az év elején a munkaadók egy része elodázta a döntést a cafetériáról, megvárva az első hónapok tapasztalatait.
A Pénztárszövetség elemzése szerint a munkáltatók egy része vissza fog találni a pénztárakhoz, mivel továbbra is az egyik legkedvezőbb, alkalmazottaknak adható béren kívüli juttatásnak számít ez a forma.A tagok ugyanis a munkáltatói hozzájárulás után is igénybe vehetik az adójóváírást.
