A gazdasági környezet azonban nem kedvez a magasabb béremelésnek, ennek okai az emelkedő munkanélküliség, a vállalati jövedelmezőség csökkenése és a gyengébb gazdasági teljesítmény. „A következő év egyik legfontosabb kérdése, hogy megismétlődhet-e az a tendencia, miszerint a vállalatok kezdeti alacsonyabb béremelési tervei végül a munkavállalók magasabb bérigényeihez igazodtak” – hangsúlyozza Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.
A cégek számára az infláció hatásának ellensúlyozása hatalmas kihívást jelent a bérpolitikájukban
A Jobtain 2025 márciusában végzett felmérést partnerei körében többek között arra a kérdésre vonatkozóan, hogy leginkább mi határozza meg a bérpolitikájukat. Kutatásuk alapján a cégek egyharmada teljesítményalapú bérstratégiát követ és nem jelent számukra kihívást az objektív mérőszámok kidolgozása. A vállalatok 45 százaléka csak kisebb módosításokat tervez a bérstruktúrában, viszont 36 százalék egyáltalán nem módosítaná azt. Ez utóbbi arány azért érdekes, mert egyébként az EU bértranszparencia irányelveinek való megfelelés meglehetősen komoly feltételeket támaszt a vállalatokkal szemben, amelyek közül az azonos munkáért egyenlő bér elve csak egy a sok közül. Igaz, hogy ezzel kapcsolatban a megkérdezettek 75 százaléka úgy nyilatkozott, már most megfelelnek az egyenlő bérezés alapelvének. Viszont a számos további, bértranszparenciával kapcsolatos elvárásoknak való megfelelés miatt bizonyos, hogy sok cégnek kell a bérpolitikáját átalakítani. A tehetségek megtartása, illetve a dolgozói elégedettség növelése a cégek harmadának jelent hatalmas kihívást.
Fotó: Depositphotos
„Megkérdeztük a munkavállalókat is a bérek kapcsán. Több mint ötven százalékuk fizetése 300 ezer forint alatt van jelenleg, harmaduk 3-500 ezer forint között keres, és mindössze 6 százalékuk fizetése esik a 700 ezer – 1 millió forintos kategóriába. A dolgozók több minte fele nem kapott tavaly béremelést, egyötödük 5 százalék alattit. Viszont a munkavállalók háromnegyede nyilatkozta azt, hogy a megélhetési költségei nőttek. A bérigénynél a betanított munkások is 500 ezer forint feletti fizetést jelöltek meg, a szellemi munkakörben ez közel 700 ezer forint. Az egyéb juttatások kategóriájában a pénzbeli és természetbeni juttatás egyaránt fontos a betanított munkások közel felének” – részletezi az eredményeket a Jobtain szakértője.
A kutatásból kiderült: a munkavállalók béremelési igényeinek legmeghatározóbb oka az elmúlt időszakban tapasztalható áremelkedés. Amennyiben az árak csökkennének, a fizetésekben sem várnának akkora emelést a dolgozók. Ennek ellenére a Jobtain felmérése szerint a cégek legkevésbé az inflációt veszik alapul a bérfejlesztésnél, inkább figyelik a versenytársakat. Ugyanakkor 32 százalék nyilatkozott úgy, hogy az infláció jelenti a legnagyobb kihívást a bérpolitika kialakításában.
Bérpolitika és bértranszparencia 2025-ben
Egy vállalat bérpolitikájára számos gazdasági, társadalmi és munkaerőpiaci tényező van hatással. A munkaerő-megtartás és motiváció, az infláció negatív hatásainak kiküszöbölése, a tehetségek bevonzása, a toborzás, a társadalmi egyenlőség biztosítása, a vállalati teljesítmény a gazdaság egésze számára is jelentős tényező. A munkaerőpiacon jelenleg tapasztalható szakemberhiány arra kényszeríti a cégeket, hogy valóban versenyképes béreket ajánljanak. A piaci munkaerőkereslet és kínálat nagymértékben befolyásolja a bérpolitikát. Hiány esetén magasabb béreket kell ajánlani a tehetségek bevonzására. Azonban sokszor nemcsak a versenyképességet veszik figyelembe a vállalatok bérpolitikájuk kialakításánál, hanem a munkahelyi környezetet, a fenntartható működést és a közösségi projektekhez való hozzájárulást is. A munkavállalók igényei és elvárásai is hatással lehetnek a bérpolitikára.
