3p

Egy friss OECD-tanulmány szerint 72 éves korunkig kellene dolgoznunk ahhoz, hogy a jövőben ne kelljen a fennmaradó néhány nyugdíjas évben nyomorognunk.

Magyarországon nagyjából 7 évvel, vagyis 72 évre kellene megemelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta 2015 és 2050 között stabilizálódjon, írja a Portfolio egy friss, az elöregedéséről és a munkaerőhiány közti kapcsolatról szóló OECD-tanulmányra hivatkozva.

Az időskori függőségi ráta azt mutatja meg, mekkora a 65 évesek vagy a felettiek aránya a dolgozó, 20-64 közöttiekre vetítve. Az OECD országok átlagában 1980-ban még 20 65 éves vagy a feletti korú jutott 100 aktív korúra, ez az arány 2015-re már 40%-kal emelkedett, tehát 28 időskorú jutott 100 aktív korúra. A következő 35 évre vonatkozó becslés szerint pedig már 53 időskorú jut 100 dolgozó korúra, ami további 90%-os növekedés. A Portfolio szerint ha az időskorúak foglalkoztatottsága nem emelkedik, az jelentősen visszavetheti a nyugdíjas kori életszínvonalat.

A kihívásra a jellemző válasz a nyugdíjkorhatár-emelés. A tanulmány írói kiszámolták, hogy 1980 és 2015 között mennyivel kellett volna emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függési rátát annak 1980-as szintjén tartsák meg. Eszerint a vizsgált 35 évben az OECD országokban átlagban 3,4 évnyi korhatár-emelésre lett volna szükség. Ugyanebben a vizsgált időszakban a 65. életévtől a várható élettartam 4,4 évvel emelkedett, tehát ennek a háromnegyedével megemelni a nyugdíjkorhatárt már elég lett volna ahhoz, hogy az időskori függési ráta ne emelkedjen.



A szakértők szerint viszont ezek a számok jelentősen változnak majd a következő 35 évben az OECD országokban. A 65. életévtől várható élettartam valamelyest lassabb ütemben nő majd, mint a múltban, mellyel így viszont ahhoz, hogy 2015 és 2050 között stabilizálni lehessen az időskori függőségi rátát, már egy 8,4 évnyi nyugdíjkorhatár-emelésre lenne szükség. Az OECD-országok korhatáremelései viszont átlagban csak 1,5 éves emelést mutatnak 2050-ig, ami nem elég.

Hogy hol mekkora emelés szükséges, az országonként változik:

  • Finnországban és Svédországban 4,5 év
  • Chilében, Mexikóban vagy Spanyolországban 11,5 év
  • Dél-Koreában 15,5 év

Magyarországon az alapnak vett 65 éves szintről nagyjából 7 évvel, tehát 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta 2015 és 2050 között stabilizálódjon.

Dánia az egyetlen a vizsgált országok között, ahol a már bevezetett korhatár-emelési lépések meghaladják azt, amire szükség lenne az időskori függőségi ráta stabilizálásához.



A cikk megállapítása szerint ha a foglalkoztatottsági ráta nem nő érdemben, nagy lesz a nyomás a nyugdíjbevételeken. Egy százaléknyi csökkenés az időskori eltartottsági rátában 1%-os nyugdíjcsökkenést eredményez az átlagbérhez képest, vagy 1%-knyi emelést a nyugdíj-hozzájárulásban. A tanulmány szerzői szerint csak úgy lehet elkerülni a társadalom elöregedése mellett a nyugdíjak csökkenését,

  • ha magasabb nyugdíjhozzájárulást fizetünk,
  • magasabb a foglalkoztatottság, például a nyugdíjkorhatár kitolásával vagy a nők munkapiaci aktivitásának növelésével, illetve
  • a nyugdíjbüdzsében beáll egy pénzügyi deficit, aminek fedezetét adókkal lehet majd pótolni.

További részletek a Portfolio-n.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!