Magyarországon nagyjából 7 évvel, vagyis 72 évre kellene megemelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta 2015 és 2050 között stabilizálódjon, írja a Portfolio egy friss, az elöregedéséről és a munkaerőhiány közti kapcsolatról szóló OECD-tanulmányra hivatkozva.
Az időskori függőségi ráta azt mutatja meg, mekkora a 65 évesek vagy a felettiek aránya a dolgozó, 20-64 közöttiekre vetítve. Az OECD országok átlagában 1980-ban még 20 65 éves vagy a feletti korú jutott 100 aktív korúra, ez az arány 2015-re már 40%-kal emelkedett, tehát 28 időskorú jutott 100 aktív korúra. A következő 35 évre vonatkozó becslés szerint pedig már 53 időskorú jut 100 dolgozó korúra, ami további 90%-os növekedés. A Portfolio szerint ha az időskorúak foglalkoztatottsága nem emelkedik, az jelentősen visszavetheti a nyugdíjas kori életszínvonalat.
A kihívásra a jellemző válasz a nyugdíjkorhatár-emelés. A tanulmány írói kiszámolták, hogy 1980 és 2015 között mennyivel kellett volna emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függési rátát annak 1980-as szintjén tartsák meg. Eszerint a vizsgált 35 évben az OECD országokban átlagban 3,4 évnyi korhatár-emelésre lett volna szükség. Ugyanebben a vizsgált időszakban a 65. életévtől a várható élettartam 4,4 évvel emelkedett, tehát ennek a háromnegyedével megemelni a nyugdíjkorhatárt már elég lett volna ahhoz, hogy az időskori függési ráta ne emelkedjen.
A szakértők szerint viszont ezek a számok jelentősen változnak majd a következő 35 évben az OECD országokban. A 65. életévtől várható élettartam valamelyest lassabb ütemben nő majd, mint a múltban, mellyel így viszont ahhoz, hogy 2015 és 2050 között stabilizálni lehessen az időskori függőségi rátát, már egy 8,4 évnyi nyugdíjkorhatár-emelésre lenne szükség. Az OECD-országok korhatáremelései viszont átlagban csak 1,5 éves emelést mutatnak 2050-ig, ami nem elég.
Hogy hol mekkora emelés szükséges, az országonként változik:
- Finnországban és Svédországban 4,5 év
- Chilében, Mexikóban vagy Spanyolországban 11,5 év
- Dél-Koreában 15,5 év
Magyarországon az alapnak vett 65 éves szintről nagyjából 7 évvel, tehát 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta 2015 és 2050 között stabilizálódjon.
Dánia az egyetlen a vizsgált országok között, ahol a már bevezetett korhatár-emelési lépések meghaladják azt, amire szükség lenne az időskori függőségi ráta stabilizálásához.
A cikk megállapítása szerint ha a foglalkoztatottsági ráta nem nő érdemben, nagy lesz a nyomás a nyugdíjbevételeken. Egy százaléknyi csökkenés az időskori eltartottsági rátában 1%-os nyugdíjcsökkenést eredményez az átlagbérhez képest, vagy 1%-knyi emelést a nyugdíj-hozzájárulásban. A tanulmány szerzői szerint csak úgy lehet elkerülni a társadalom elöregedése mellett a nyugdíjak csökkenését,
- ha magasabb nyugdíjhozzájárulást fizetünk,
- magasabb a foglalkoztatottság, például a nyugdíjkorhatár kitolásával vagy a nők munkapiaci aktivitásának növelésével, illetve
- a nyugdíjbüdzsében beáll egy pénzügyi deficit, aminek fedezetét adókkal lehet majd pótolni.
További részletek a Portfolio-n.
