Ajánlást adott ki az MNB a hazai biztosítóknak az éghajlatváltozási, környezeti kockázatok azonosításáról, kezeléséről és közzétételéről, illetve az üzleti tevékenység során a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről.
Mint azt Holczinger Norbert a Fenntartható pénzügyek főosztály vezetője egy háttérbeszélgetésen elmondta, ez egyben a szektorban működő vállalatok érdeke is.
Az ajánlást 2025. január 1-jétől kell alkalmazniuk a biztosítóknak, úgy, hogy ezt megelőzően – még a szabályozás hatályba lépése előtt – önértékelést kell elvégezniük az ajánlásban megfogalmazott elvárások tekintetében.
A piac szereplői a felelősségi kárviselésen át egészen a befektetések átértékelődéséig számos módon kitettek a klíma- és környezeti kockázatoknak, így a zöld fordulat esetükben is kiemelten fontos.
Drágább lesz a biztosítás?
Intézményi befektetőként a biztosítók – például az ESG, zöld államkötvények jegyzésével – keresleti oldalról is hozzájárulhatnak Magyarország karbonszegény, fenntartható gazdaságra való átállásához – közölte az MNB.
Látva a piaci folyamatokat, ez azt is feltételezné, hogy a biztosítások ára ügyféloldalon is nőni fog.
Beszélgetéseinkből az szűrhető le, hogy itt már kényszerhelyzetben vannak a szolgáltatók.
Ha sarkosan fogalmazunk,
oldják meg.
Nekik is fel kell ismerniük a saját tevékenységük esetleges káros környezeti hatásait és a működésükkel kapcsolatos fenntarthatósági kockázatokat. Ezek nyomán tudnak, a környezeti hatásokat is figyelembe véve, megalapozott stratégiai, üzleti döntéseket hozni – véli az MNB.
Lesz ennek hatása?
Az MNB korábbi beszélgetéseinken azt fejtegette, hogy egy ajánlásnak, ami a nevéből adódóan nem kötelező, sokszor nagyobb hatása van, mint egy rendeletnek. Holczinger kérdésünkre elmondta, hogy számos konzultációt tartottak a kérdésben iparági képviselőkkel.
Többek között a 2025-ös bevezetés is ennek az eredménye, lévén akkor látják magukat a piaci szereplők olyan helyzetben, amikor eleget tudnak tenni a felvázolt elvárásoknak.
Az ajánlás elvárja a biztosítóktól, hogy a vállalatirányítási rendszereik átalakítása nyomán igazgatási, irányító és felügyelő testületeik kellően fel tudják mérni a klímaváltozási és környezeti kockázatokat.
Ajánlott az MNB részéről, hogy a biztosítók hozzanak létre az éghajlatváltozással, környezeti kockázatok kezelésével és kontrolljával foglalkozó szervezeti egységet („ESG központ”) vagy/és nevezzenek ki felelős vezetőt („fenntarthatósági vezető”).
Ez leginkább a fiatalabb felhasználók érdekeit szolgálhatja. Holczinger kérdésünkre kifejtette, hogy hiába a sokat emlegetett alulbiztosítottság a magyar piacon, a fiatalabb ügyfeleknek már szempont, hogy a szolgáltatójuk környezettudatos legyen.
Az MNB elvárja, hogy a biztosítók alakítsanak ki belső irányelveket, melyek szabályozzák, hogy az éghajlatváltozáshoz köthető és környezeti kockázatok értékelése és nyomon követése hogyan épül be a biztosítási folyamatba.
Értékelniük kell rövid-, közép- és legalább 10 éves távlatban is a klímaváltozáshoz köthető és környezeti kockázatoknak való – szektorális, földrajzi, egyes termékekre vonatkozó – kitettségüket, valamint a befektetési döntéseik meghozatalánál is figyelembe kell venniük a környezeti kockázatokat.
