A hét elején a magát pár éve még heves magyarellenes kirohanásokkal észrevétető északi szomszédurat fogadta meleg, baráti öleléssel. Mindenki láthatta ezt az álarcot, amit semmi más nem mozgat, csakis a rövid távú politikai érdek. Persze, egy kormányfő-szakon végzett embertől mit is várhatnánk. Nem lenne fair számon kérni rajta a tisztességet vagy a következetességet. Azt ugyanis azon a szakon nem tanítják. Azt sem lehet felróni neki, hogy feledékeny. Nem, ez még nem a politikai demencia első jele, ez kőkemény számítás. Na, azt, viszont biztos tanulta.
A hét következő két napján nyugati lapok révén megint csak bekerült a hírfolyamba, de akkor egy másik arca miatt. Ha jók a kollégáink értesülései, akkor az az arc egy békülékeny, már-már megengedő volt, amolyan „üsse kavics” beszólásnak megfelelő ábrázat arról, hogy mégsem fekszik keresztbe az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós uniós segély folyósítása előtt. De kikötötte, hogy négy év alatt évente kelljen szavazni megint az ügyről – nyilván, hogy nyitva hagyja a blokkolás esélyét magának. (Inkluzíve 2026-ban is ő lesz a győztes a választásokon – sic!)
Szerintem inkább arról van szó, hogy az Európai Bizottság (EB) a kisebbik rosszat, az engedékenységet választotta. Nemzetközi jogászok ugyanis arra figyelmeztettek a színfalak mögött, hogy ha a kormány perre viszi a dolgot (mármint az uniós pénzek visszatartását) és netán veszítene az EB (erre van esély több szakértő szerint), akkor az más tagállamoknak felhívás lenne keringőre. Jellemző jelenet volt, hogy az EB első embere csak egy órán át hallgatta meg a véleményeket, a sokkal hosszabbra tervezett vita közepén egyszerűen kisétált a teremből. Csak reméljük, hogy nem küldték, mint a mi emberünket épp egy hónapja.
Csütörtökön a Karmelita főbérlője a táskahordozójával megüzente, hogy minden eurócentet hazahoz Brüsszelből, minden tanár kerítése kolbászból lesz, tetejébe még perceken belül kitűzzük a magyar zászlót Ferihegyen. Ez a segédember az év első Kormányinfóján viselte az ő másik álarcát, amiről azt a gőgöt lehetett leolvasni, hogy „megint az lett, amit én akartam, akkor is megcsinálom, ha belegebed az ország (mit neki költségvetés!) és jobb, ha befogja a száját minden tiltakozó, mert különben rájuk szabadítom a szuverenitásvédelmi kommandót”.
Ezen az eseményen előkerült a „mindentjobbantudunk” arc is, amit erre az alkalomra kölcsönadott a magyar hangjának. Mégpedig nagyon fontos és sok millió honfitársunkat vastagon érintő gazdasági téma miatt. A gazdaságunk idei növekedési üteméről van szó, ami belövi a bérek, az árak és a nyugdíjak pályáját. Megint kiderült, hogy amit egyik nap mondott a kormány, azt önmaga simán felülírja másnap. Kedvenc és nem kedvenc minisztere egymást múlják alul a tippelésben, abban egyetértve, hogy a jegybank is alkalmatlan legalább az ütem közelítő meghatározására. Az ilyenekből aztán az szokott kijönni, hogy majd előáll maga, az említett szakon végzett közalkalmazott, szétcsap és jól megmondja a tutit (péntek reggel meg is mondta - a szerk.). És ezután ezt szajkózzák a miniszterei és a propagandistái is.
Csütörtökön kibukott az is, hogy immár a harmadik hazai üzemben is kirúgják azokat a magyarokat, akik betanították a külföldi vendégmunkásokat. Mit üzent a propaganda pár éve? Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját. Hát elvették. Először tagadta a kormány, majd kármentésként azonnal vizsgálatot indított, sőt korlátozta a külföldiek létszámát. Ez milyen arc? A bortiszikésvizetprédikálé.
Jött a péntek reggeli rádiós szózat, amikor ez még kiegészült. Ott aztán a minket dúló ellent hősiesen visszaverő arc is előkerült a szekrényből. Az Európai Parlamentben mesterkedők „ármánykodását” nem tűrő arcé. A Várba költözött főember szerint ugyanis előző nap az a „skandallum” történt, hogy az EP-képviselők nagy számban szorgalmazták, hogy zárja már el a brüsszeli csapokat az Európai Bizottság a magyar kormány elől, mert az veszélyezteti az összes eddigi demokratikus értéket és valójában sohasem hajtja végre amit ígér. Ezek a politikusok arra kérték az Európai Tanácsot, hogy haladjon a Magyarország szavazati jogának felfüggesztését is maga után vonható 7-es cikk szerinti eljárással. Ráadásul azt is hangoztatták, hogy kétséges, Magyarország képes lesz-e betölteni az EU soros elnökségét a második félévben.
Nos, emberünk azt merte mondani péntek reggel, hogy Magyarországon kikövetelik a politikusoktól, hogy őszintén beszéljenek, és ők meg is teszik, de bezzeg Brüsszelben, ott csak most, az EP-választások közeledtével kezdtek előjönni a farbával. És itt egy migránsozó, genderező, LMBTQ-s riogatás következett, de ez nem meglepő, ez most a mantra.
Ezekkel az álarcokkal az a baj, hogy nem úgy működnek, mint az igaziak. Azok, ha leveszik őket, szabadon hagyják viselőjük igazi ábrázatát. De ezek máshogy működnek: mindig egymást váltják, ahogy épp a szerep kívánja.
A rovat korábbi cikkeit itt olvashatják.
