5p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Főszerkesztői jegyzet arról, hogy a meghökkentő, mások eszébe aligha jutó fogalmak alkotásával mindig is kitűnő Orbán Viktornak ezúttal sikerült napjaink talán két leginkább félt kifejezését összekapcsolnia. Ezek jutottak eszembe a hét eseményeiről.

Offshore lovagok, illiberális demokrácia, megélhetési bevándorló, modernkori népvándorlás, önvédelmi bevándorláspolitika, rezsiharc. Csak néhány példa azokból a kifejezésekből, amelyeket Orbán Viktornak köszönhetünk, amelyeket tőle hallottunk először, mondhatni, amelyeket új fogalmakként ő alkotott meg (bár Lacy Kornitzer, a Berlinben élő műfordító cikke szerint az illiberális demokrácia fogalmát még a néhai olasz fasiszta diktátor, Mussolini vezette be).

Most itt van a legújabb orbáni újítás: a háborús infláció. Ami az immár ötödik kormányát vezető miniszterelnök olvasatában „olyan infláció, amit döntően az energiaárak és az élelmiszerárak drasztikus emelkedése indukál”. Az meg már logikusan következik az elnevezésből, hogy a háborús inflációt csak a béke állíthatja meg – ahogy azt Orbán (és csapata) sulykolja immár napok óta, bevetve azt a fogalmat, a „békét”, amelynek unos-untalan hajtogatása lehetett az egyik záloga az április 3-ai választási győzelemnek (már persze az ellenzéki pártok bénázása mellett, mely során Márki-Zay Péterre a megnyilatkozásai miatt túlságosan könnyen is ráaggathatták politikai ellenfelei a „háborút pártoló”-s címkét).

Mit kezdjünk az Orbán Viktor által alkotott új fogalommal? Fotó: Facebook
Mit kezdjünk az Orbán Viktor által alkotott új fogalommal? Fotó: Facebook

Mindenesetre a háborús infláció elnevezéséből és indoklásából már egyenesen következik, hogy Magyarországon most csak és kizárólag a háború miatt van május óta kétszámjegyű infláció. Bár a KSH adatánál  (10,7 százalék) a valós pénzromlás 5-6 százalékponttal magasabb lenne, ha a kormány árstopokkal nem fojtaná le az áremelkedést, ahogy azt az illetékes gazdasági miniszterek kimatekozták. Vagyis eszerint a 16-17 százalékos infláció lenne a reális, vagyis nagyjából akkora, amekkora az árstopokat nem alkalmazó többi közép- és kelet-európai országban. Hogy csak a két, kis hazánk közvetlen riválisaként emlegetett régiós államot említsük: Lengyelországban 15,6, Csehországban 16 százalék volt májusban az éves pénzromlás.

Ez csak még inkább alátámaszthatja a háborús infláció létezését, ami azt sugallja, Magyarországnak a harcok nélkül nem lenne problémája az áremelkedésekkel.

Csakhogy, ha nem az utóbbi hónapokig nézünk vissza, hanem több évig, akkor azok a fránya számok másról árulkodnak.

A hivatalos – akkor még árstop-mentes, igaz, már a rezsicsökkentés hatását figyelembe vevő – hazai statisztikai adatok (KSH, MNB) szerint 2013-2016 között szinte eltűnt az infláció. Az éves fogyasztóiár-index a 2013 januári 3,7 százalékról az év októberére 1 százalék alá csökkent, 2014 áprilisában már negatív is lett, s csak 2016 októberében kezdődött ismét 1-sel. Azt követően azonban már elkezdett emelkedni, mondhatni trendszerűen, s 2020 januárjában már 4,7 százalék volt – ez tekinthető a koronavírus-járvány berobbanása előtti utolsó „békehónapnak”.

Ugyanezen idő alatt az Európai Unió tagországainak átlagos inflációja végig alacsonyabb volt a magyarországinál, általában legalább 1 százalékponttal, ám e különbség 2020 januárjában már 3 százalékpontra szélesedett. Anélkül, hogy a magyar gazdaságot bármilyen negatív külső inflációs hatás érte volna.

Igaz, a pandémia megakasztotta az infláció további emelkedését – de csak átmenetileg és csak annak, mondhatni, hivatalos részét. A gazdasági folyamatokat jobban megfogó – ezért a kamatdöntései során az MNB monetáris tanácsa által is kiemelten figyelt – maginflációs mutató ugyanis végig ugyancsak viszonylag magas volt.

A hivatalos, úgynevezett headline infláció tavaly áprilisban lódult meg, az akkor 3,7 százalékos érték egy hónap alatt 5,1 százalékra szökkent, s ez év januárjában már 7,9 százalékon állt. Vagyis abban a hónapban, amikor az orosz-ukrán háborúnak még semmi köze nem lehetett az áremelkedésekhez, hiszen az – mint az az agyunkba valószínűleg örökre bevésődött – február 24-én tört ki.

Egyebek mellett 2017-től kezdve az is fokozta az inflációt, hogy az MNB a gazdasági növekedést szem előtt tartva nem emelte a kamatát. Ez előbb-utóbb negatív reálkamatot idézett elő, ami aközben, hogy serkentette a hitelkeresletet, sokak kedvét elvette a megtakarítástól, inkább beruháztak (a vállalatok), illetve fogyasztottak (a lakosság).

Ráadásul 2016-2019 között a „békés infláció” még magasabb is lehetett volna Magyarországon, ha arra nem hatott volna csökkentően a nyersanyagok és az alapanyagok, valamint az energiaárak esése, illetve az európai monetáris unióból éveken át begyűrűző defláció – ahogy arra a legutóbbi Klasszis Klubunkban Surányi György volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász rámutatott. E külső hatás azért számottevő, mert kis, nyitott gazdaság lévén hazánk behozataltól való függősége jelentős.

Summa summarum tehát a tények azt mutatják, az új orbáni retorika ellenére az infláció már évekkel a háború kitörése előtt elkezdett emelkedni, még ha kétszámjegyűvé az orosz-ukrán konfliktus is mélyítette. Dehát, mint azt már oly sokszor tapasztaltuk, a politikusokat sokszor a tények csak zavarják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!