Matolcsy György keddtől nem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Tizenkét évig az volt. Szeretett volna tizennyolc évig lenni, de ez nem jött össze neki.
Így, bár hosszúnak tűnhet az idő, a mindenben rekordokra törő Matolcsynak ebben nem sikerült elsőnek lennie. Két elődje is ennél hosszabb időt töltött el az MNB élén. Igaz, mindketten még az „átkosban”, amikor a jegybank függetlensége fel sem merült, az intézmény a kormány szerves része volt, elnökei is államtitkári titulust kaptak. László Andor 1961 és 1975, míg az őt követő Tímár Mátyás 1975 és 1988 között volt az első ember a Szabadság téren.
Amely címében akkor még két szám is szerepelt. 1905 óta. Egészen Matolcsy érkezéséig. Azt követően már csak a 9-es maradt, a 8-as eltűnt. Legalábbis az MNB honlapján. Az akkor ezt firtató parlamenti (ellenzéki) képviselői kérdésre Matolcsy kitérően válaszolt, praktikus okkal magyarázva a változtatást. Az soha nem nyert megerősítést, hogy a valódi indok az, a keleti vallásokért, kultúráért közismerten rajongó Matolcsy irtózik az egyes keleti nézetek szerint balszerencsét hozó 8-as számtól. Meg amúgy a 13-astól is.
Fotó: MTI
A hármastól nem, ezért nem is bánta volna, ha a kettő után kap egy harmadik hatéves mandátumot is. Érdemei elismeréseként... Nem jött össze. Azt már soha nem tudjuk meg, összejött volna, ha 2020 májusában nem „ebrudalja ki” az MNB-ből a monetáris politikáért felelős alelnökét, Nagy Mártont. Hiszen még az sem kizárt, hogy akkor most hétfőtől nem Varga Mihálynak, hanem Nagy Mártonnak hívnák a jegybank 24. elnökét. Ahogy azt Nagy távozásáig gyakorlatilag mindenki biztosra vette. Sőt, még azután is. Pedig amikor nemzetgazdasági miniszter lett, már sejthető volt, az MNB-elnöki poszt túl szűk lenne az ő ambícióinak – azokat a csúcsminiszteri összehasonlíthatatlanul jobban beteljesíti.
De most nem Nagyról van szó. Hanem Matolcsyról és Vargáról. A pénzügyminiszterből átvedlett új jegybankelnök ugyanis keddi beiktatása után azonnal megüzente: „a Magyar Nemzeti Bank működését az átláthatóság, a szakszerűség és a felelős gazdálkodás elvei mentén fogja irányítani, egyúttal mérsékli a klasszikus jegybanki feladatokon kívül eső tevékenységeket”.
Hogy mire utalhatott Varga, azt nem mással, mint egy volt jegybankelnökkel kódoltattuk szerdai Klasszis Klub Live adásunkban. Bod Péter Ákos szerint Matolcsy jelentős részben kvázi költségvetési feladatokat végzett az MNB-ben.
Ilyennek tekinthető például, hogy az előző érában a jegybank sok pénzt tett a kutatásába, nem a sajátjába, hanem általában, egyetemet, tanszéket hozott létre, az állami büdzsé helyett finanszírozott egyes tevékenységeket. Nem csoda, hogy az Európai Központi Bank Matolcsy szemére is vetette, hogy az általa irányított intézmény kvázi fiskális tevékenységet folytat – utódja akkori árnyékpénzügyminisztereként. Egyáltalán nem tiszte például egy jegybanknak 330 pontos (!) versenyképességi programot meghirdetni.
E tevékenységeket sokkal inkább végezhetné az utódja, Varga. Hiszen – horribile dictu – január 1-jétől már nincs Pénzügyminisztérium, immár másodszor Orbán Viktor regnálása alatt (az első ilyen periódus pont Matolcsy első elnöksége kezdetétől, 2013-tól 2018-ig tartott), s így az ország főkönyvelője szerepét átvevő Nagy, mondhatni, tudathasadásos állapotba került: egyszerre kell azon dolgoznia, hogy minél többet költsenek a megálmodott növekedési célok teljesüléséhez, miközben arra figyelnie, ne szaladjanak el a kiadások.
De ez legyen a kormányfő gondja – meg persze a miénk, látva a siralmas gazdasági adatokat.
Az már Matolcsynak okozhat fejfájást, ha Varga az MNB-alapítványtól is elköszönne – márpedig megnyilatkozásából ezt is ki lehet olvasni. Ami nemhogy ördögtől való lenne, hanem csak e téren is helyreállítaná a (jegybanki) világ rendjét. Ráadásul ez kötelezettség is. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat ígéretet kapott Budapesttől, hogy még 2020 végéig felszámolják mind az alapítványokat, mind a leányvállalataikat. E folyamat lezárását azonban a koronavírus-járvány miatt 2023 közepére halasztották.
Ennek már vagy két éve, mégsem történt semmi. Meglehet, azért sem, mert nem is olyan egyszerű megszüntetni egy alapítványt.
Varga házon belülre kerülésével azonban ez a munka folytatódhat (vagy indulhat el?). A fő kérdés persze az, vajon megvan-e az a 283,4 milliárd forint, amelyet az MNB-alapítvány kimutatott. 2023 végi állapotként, tavaly június közepén.
Vajon az elszámolás (elszámoltatás) miatt kezdte árulni ingatlanjait Matolcsy György fia, Ádám – például a New York-ban lévő luxusapartmanját? Amelyhez egyes feltételezések szerint a 2020-as években megkezdett alapítványivagyon-átmentés keretében jutott hozzá.
Talán hamarosan erre is fény derül.
Arra valószínűleg előbb, visszekerül-e a 8-as szám az MNB Szabadság téri székházának címébe. Most még a 9-est sem látni, lévén, hogy ott még annak a Krisztina körúti épületnek az elérhetősége szerepel, ahová a jegybank kénytelen volt átköltözni. A belvárosi főhadiszállása felújítása miatt. Amely nemhogy nem készült el határidőre, a jegybank századik születésnapjára, hanem még a tervezettnél jóval több jegybanki pénzbe is került – miközben az MNB saját tőkéje mintegy mínusz 2 ezer milliárd forint volt 2023 végén.
Azon már meg sem lepődtem, hogy a munkálatokat a Matolcsy-fiú barátja, Somlai Bálint végezte.
A rovat korábbi cikkeit itt olvashatják.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
